Cloisters from Garden (New York, Manhattan)

Darabonként – kulturális import amerikai módra

Közzétette:

 

 

A sokat emlegetett „ifjú nemzet”-nek – amely persze 1987-ben ünnepelhette meg alkotmányának 200. évfordulóját – biztosan nincs európai fogalmaknak megfelelő hagyománya. De vajon mekkora a mi hagyományunk a kínaihoz mérten?

Természetes, hogy az amerikai turisták elragadtatottan kiáltanak fel egy-egy régi európai város láttán. Vannak kisebbrendűségi érzéseik, irigylik a kultúránkat, egyenlőségi jelet tesznek Európa és a civilizáció közé; jobban szeretnék, ha nemcsak Rauschenbergjük lenne, hanem Rembrandtjuk is, ha nemcsak felhőkarcolóik lennének, hanem palazzóik, váraik és katedrálisaik is.

Kölni dóm azonban nincsen Oregonban, és Kaliforniában sincs olyan székesegyház, mint az aacheni. Éppen ezért határozták el, hogy amijük nincs, azt megszerzik maguknak. Lenyűgöző az a fesztelenség, amellyel az amerikaiak elkezdték áthordani Európát a saját országukba.

Mindennek egyik legszebb és legkülönlegesebb példája a „Cloisters”, a kolostorok felépítése New Yorkban. John D. Rockefeller a harmincas években négy omladozó európai kolostort vásárolt meg, ezek építőköveit darabról darabra áthajóztatta az Atlanti-óceánon, hogy Észak-Manhattan zöldellő dombjai között felépíttesse belőlük „Cloisters”-t. Varázslatos, öntörvényű építészeti alkotás lett, amely ma a Matropolitan Múzeum különálló egységeként kedvelt kirándulóhelye a várostól megcsömörlött New York-iaknak.

 

Cloisters from Garden (New York, Manhattan)

Bonnefont kert és kolostorok

Némely európaiak felháborodnak a efféle „hódítások” láttán. De tulajdonképpen miért? Bizonyos, hogy idegen kultúrák lelkes fogyasztóiból máról holnapra nem lesznek műértő polgárok, de szabad-e emiatt műveletlennek hinni az amerikaiakat, akik kedvtelve és kívánságtól hajtva igyekeznek bepótolni lemaradásukat?

Az Egyesült Államokban mintegy 1500 zenekar, 850 operaház, 750 színház és 200 táncegyüttes működik. Vidéken is lehet kiváló építészek által tervezett és értékes gyűjteményekkel rendelkező múzeumokat találni. Néhány egyetemnek olyan könyvtára van, amilyenről számos európai országban csak álmodhatnak. A nagy kulturális intézményeket nem az állam tartja fenn. Az állami National Endowment for the Arts, az országos művészeti alapítvány támogatja őket, de a politikai erkölcscsőszök ezt a támogatást is egyre rövidebbre fogják. Szerencsére magánforrásokból is sok millió dollár folyik be évente a közösségi kulturális élet javára.

Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (56. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s