Castelul Bethlen

Mikszáth Kálmán – A keresdi vár

Közzétette:

 

 

1886

Azért mondták rá, hogy »keresd«, mert nem lehetett megtalálni.

Távol esett mindennemű hadi utaktól, városoktól, egy erdők közé bezárt völgyben úgy, hogy legfeljebb az eltévedt utazó bukkant rá s akkor aztán azt is hihette meglepetésében, hogy valami mesebeli tündérvárra akadt, ahol egy teríték várja az asztalon s láthatatlan szellemek abrakoltatják meg fáradt lovát.

Nemcsak a szép Küküllő megyének egyik nevezetessége a festői lovagvár, de egész Erdélyországnak. Még most is teljesen ép és lakható. Annyi érdekes alakzat, oly meglepően szép ajtók, párkányok, szögletek és oszlopok ékesítik a fenségesen komoly épületet, hogy mint egyik tudósunk mondja: »érdemes volna csupán a keresdi várról egy régészeti albumot készíteni«.

Castelul Bethlen

A keresdi Bethlen-kastély műemlék épület Romániában, Maros megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az MS-II-a-A-15639 sorszámon szerepel.

A vár az Árpádok idejében épült, mégpedig minden jel arra mutat, hogy II. Endre alatt Erdélyben időző német hercegek építették, mert túlnyomó a gót stíl benne, s mert az ekkortájt épült német váraknak hű mintája.

Később aztán a Bethlen család birtokába került, s azok a saját ízlésük szerint folyton hozzáépítgettek egyet-mást. Meglátszik biz ott nemcsak a román és a reneszánsz építési modor, de még a legközelebb lakó segesvári kőművesek gusztusa is.

Ostromokkal, úgy látszik, sohase volt valami nagy dolga Keresdnek. Tört kardpengéket nem találni alatta, sem golyóbisok nem hullnak ki a falaiból.

A béke hajléka volt. Az üldözött erdélyi családok itt biztos, föl nem födözhető menhelyet találtak.

Egy-egy Bethlen mindig lakott benne. Régente valamelyikök (mert a Bethlenek közt majd mindig volt író és tudós) nyomdát is állított fel a várban. Bethlen Farkas históriája itt jelent meg.

A középkor egyik komor fészkéből indult ki tehát Erdélyben az új kor erős hadserege: azok az apró ólombetűk.

A vár berendezése nagy pompaszeretetre mutat, a szobák kényelmesek és faragványokkal vannak ékesítve, a föld alatt templom van gót stílben s a faragott kőből való oltár benne igazi kis remek. Itt gyűltek össze isteni tiszteletre a Bethlenek. Külön padok állnak az asszonyok és férfiak, valamint a várbeli tisztek és családok számára. Itt imádkozgatott az ájtatos Károlyi Zsuzsanna, kinek fenn az egyik teremben még most is ott áll a fenyőfaágya 1598. felirattal.

Kemény János fejedelem sírkövét is Keresden őrzik mai napig.

Szokásban volt, hogy a Bethlen családból ha valaki megnősült, a mézes heteket a félreeső várba ment eltölteni. Mai nap is közmondás Erdélyben, ha valaki nászútra indul, »Keresdre utazik«.

Forrás: Mikszáth Kálmán – Rövid elbeszélések (Magyar Elektronikus Könyvtár)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s