Gamla Stan Sweden

Nyaraló, csónak – vagy mind a kettő

Közzétette:

 

 

Hétvége, nyár derekán, Stockholmban. Hatalmas vitorlásflottában rajzottunk ki a sérek, a sziklaszigetek közé; A vitorlások később eltűnnek az ezernyi sziget között. A szigeteken – ha van rajtuk elég hely – többnyire vörösre festett nyaralók, előttük kis kert, a stégnél csónak himbálódzik. Sok házacska fölött ott leng a nemzeti lobogó. A „sérek kertjében”, közvetlenül a főváros kapujában tölti sok stockholmi szabadideje legnagyobb részét. Svédországban a nyaraló, a csónak vagy mind a kettő nem kivétel, hanem szabály. Ezeket hitelbe lehet vásárolni, a törlesztési kamatok levonhatók az adóból.

A sérekhez hasonló kép fogad a főváros nyugati részén lévő Mälaren-tó számtalan szigetecskéjén vagy kissé távolabb délre, a jóval nagyobb Vänern és Vättern-tavon.

A vidéki környezetben eltöltött hétvége úgy hozzátartozik a svédek életéhez, mint a mindennapi kenyér. Élnek a lehetőséggel, amit ez a hatalmas ország nyújt. Jávorszarvasra vadásznak Värmland erdeiben, gyalog- vagy vadvízi túrára indulnak a Lappföld hegyeiben, illetve egyszerűen visszavonulnak a nyaralójukba a tenger- vagy a tóparton. Ebben az óriási, gyéren lakott országban sok a hely.

 

Lapporten, Sweden

Lapporten- Lappföld kapuja –, így nevezik a két jellegzetes tönkhegy közt fekvő lapályt fenn a messze északon. Az Abisko városhoz közeli terület 1909 óta nemzeti park. A vándor itt még megismerheti Lappföld hamisítatlan vad magányát.

 

Este tíz felé érünk vissza a fővárosba. A Gustav Adolf Torgon, a téren még nappali világos van. A Mälaren vize előttünk áramlik a Balti-tengerbe. A folyó partján horgásznak. Itt, Stockholm kellős közepén is finom húsú halakat fognak, a víz ugyanis tiszta.

 

Gamla Stan Sweden Gamla Stan, Sweden Gamla Stan

Gamla stan Stockholm óvárosa. Legnagyobb része a Stadsholmen szigeten terül el, de még beletartozik Riddarholmen és Helgeandsholmen is. Az óvárost még a „hidak közti város”-nak is nevezik.

 

Az örvénylő víz mögött a vár s az Óváros, a Gamla Stan: keskeny, hosszú utcák , színes, csúcsos oromzatú házak, amelyek nem ismerik a háborút.

A Gustav Adolf téren a leghíresebb svéd király, II. Gustav Adolf lovasszobra áll. Az ő uralkodása alatt (1611—1632) lett Svédország európai nagyhatalom. A 17. században a svéd királyság volt Észak vezető ereje. Ma a szobor körüli járókelők nem ábrándoznak már nagyhatalmi szerepről. Ennek vége szakadt 1718-ban, amikor a szerencsétlen sorsú XII. Károly király elvesztette a nagy északi háborút, s maga is elesett. Az újabbkori svéd történelmet nem hadjáratok, hódítások és vereségek jellemzik, ellenkezőleg: az ország 1814 óta nem bonyolódott háborúba.

A Gustav Adolf tér s a belváros között áll a régi országház, a svéd parlament székhelye. Az országgyűlésben tilos tapsolni vagy nemtetszést nyilvánítani. Svédországban ismeretlen az agresszivitás, az ellenségeskedés, még a nézeteltérések szenvedélyes megvitatása is- a politikai életben csakúgy, mint a magánéletben.

A Gamla Stan utcácskáiban, majd továbbhaladva a régi országház mellett, végig a Drottninggatanon tömegek igyekeznek gyalogosan Stockholm modern városközpontjába ezen a langyos tavaszi éjszakán. Nincs se tülekedés, se tolakodás. A nagyvárosi forgalom nyugodtan hömpölyög az úttesten anélkül, hogy sürgetnék egymást. A közlekedés nyugodt, kényelmes. S a szemlélődő önkéntelenül is azt gondolja, milyen békeszerető ország, milyen békés nép.

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (365. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s