Székely életek – Bod Péter

 

 

Sokan voltak azok a székelyek, akik vérrel vagy tollal beírták nevüket működésükkel az emberek emlékezetébe. Nehéz kiválogatni, hogy kik is azok, akik leginkább említésre méltó szerepet töltöttek be. A következőkben bemutatandók közé azokat a már nem élő székelyeket válogattuk ki, akik nemcsak kiemelkedők voltak, hanem kezdeményező vagy magas szintű munkálkodásukkal igen értékeseknek látszanak. Éppúgy, mint ahogy a helytörténeti, köztörténeti adatok sem merítik ki a megismerhető anyag teljességét, az életrajzi adat is csak szemelvényes. Több vastag kötet sorozatára volna szükség ahhoz, hogy minden ide vonatkozó ismeret leglényegesebb része bemutatható legyen.

Bod Péter

Bod Péter

Bod Péter (Felsőcsernáton, 1712. február 22. – Magyarigen, 1769. március 2.

1712. február 22-én, Kézdiszékben, Felső-Csernátban született, elszegényedett református családból. Származására nézve lófő székely.

Már kisgyermekként meg kellett ismerkednie a szegénységgel s ez csak rosszabbodott apjának, Bod Mártonnak 1719-ben bekövetkezett halálával. Ez idő tájt a rossz termés miatt oly nagy volt a nyomorúság Erdélyben, hogy a székelység egy része Havasalföldre és Moldvába vándorolt s az otthon maradottak a fák lehántott, porrá tört kérgéből, mogyoróból, összezúzott szalmából, némi liszttel készült kenyérrel és erdei bogyókkal tartották fenn magukat. Kitört a pestisjárvány, amelynek mintegy százezer ember esett áldozatául (köztük Bod Péter apja is). Mivel a család kereső nélkül maradt, Péternek abba kellett hagynia a helybéli iskolai tanulmányait. Egy ideig marhapásztorkodással és más mezei munkákkal segítette özvegy anyját és két leánytestvérét. Anyja újbóli férjhezmenetele ismét lehetővé tette számára a tanulást. Szolgadiákként került az enyedi kollégiumba, és egy gazdag enyedi polgárasszony is pártfogásába vette.

 

Aiud_School

A nagyenyedi kollégium

A kollégium elvégzése után Felsőbányán tanítóskodott és kuporgatta keresetét, hogy tovább tanulhasson. 1732-től ismét Nagyenyeden, teológiát és filozófiát tanult. Jó előmenetele révén sikerült megkapnia a kollégium könyvtárosi tisztét. A könyvtárosság hozzásegítette irodalmi ismeretei kibővítéséhez, s ez egész további életére kihatott. Később szorgalma jutalmául három évre szóló ösztöndíjat kapott a leydeni

Academia_Leidensis_(cropped)

A leideni akadémia

egyetemre; ott eddigi szakterületén kívül jogi, természettudományi és történelmi előadásokat is hallgatott. 1743-ban visszatért hazájába s pártfogói jóvoltából – Teleki Józsefné, Árva Bethlen Kata udvari papja lett, ennek hévízi birtokán. Feleségül vette a „kegyes, okos szemérmes és minden női erényekkel ékeskedő hajadont”, Enyedi Sámuel Mária nevű leányát, de csak rövid ideig élhettek boldog házaséletet. Felesége ugyanis gyermekszülésben meghalt, a leánygyermeket Bethlen Kata vette pártfogásába. 1749-ben Bod Pétert a magyar-igeni eklézsia hívja meg papjául, aholis 20 éven át munkálkodott. Magyar-Igenben ismét megnősült s e házasságából számos gyermeke született.

Bod Péter életét leginkább az irodalomtörténet szempontjából igen nagy jelentőségű, töretlen szorgalommal végzett kutatómunka jellemzi. Polihisztori adottságai révén rengeteg adalékot gyűjtött össze, dolgozott fel és rendszerezett nagy művében, a „Magyar Athenas”-ban. 1766-ban kiadott könyve az alábbi címmel jelent meg: „Magyar Athenas, avagy az Erdélyben és Magyar-Országban élt tudós embereknek, nevezetesebben a’kik valami, világ eleibe botsátott írások által esméretessé lettek, ‘s jó emlékezeteket fen-hagyták HISTÓRIÁJOK, amelyet sok esztendők alatt, nem kevés szorgalmatossággal egybe-szedegetett, és az mostan élőknek, ‘s ezután következőknek tanulságokra, ‘s jóra-való felserkentésekre közönségessé tett F. Tsernátoni Bod Péter a m-igeni Ekklésiában a Kristus Szolgája.” Mint ezt a könyv is mutatja, Bod nemcsak írók, költők, hanem tudósok életét és munkásságát is feljegyezte. Mintegy félezer szerzőt, irodalmi és tudományos munkát említ, ezen kívül 55 „nevetlen” könyvet ismertet. Néhány mondattal (bírálat nélkül) mindenkiről jellemzést is adott. Balassiról például így ír: „Gróf Balassa Bálint nem csak nevezetes vitéz ur volt, hanem nagy tudományu is, a vers szerzésében igen hatalmas, kinek énekei sokszor kinyomtatván mindeneknek kezekben forognak.” Bod nemzeti szempontból teljesen elfogulatlan, művében a többi nemzetből való híres emberek is szerepelnek. Igyekezett vallási szempontból is pártatlan lenni, ugyanakkor azonban ő az első, akinél a hitvédelemről is szó esik.

 

Magyar_Athenas

A Magyar Athenas címlapja

 

Bod Pétert a nyelvművelés szintén erősen foglalkoztatja; ő vetette fel először az Erdélyi Magyar Akadémia megalapításának gondolatát. Erről így ír Ráday Gedeonnak: „Igen jó volna tudós emberekből álló magyar társaságot a magyar nyelvnek ékesgetésére – mint más nemzetekben vagyon – felállítani. Nem vagyok abban a tévelygésben a melyben látom lenni többnyire a magyar tudós embereket, hogy a deák, franczia s más nyelveken kiadott dolgokat magyarul, hathatósan és illendőképpen nem lehetne kimondani; lehet, sőt a mi nyelvünk igen alkalmas akár mely dolgoknak kifejezésére.” Elképzelése, Batthyány Ignác erdélyi katolikus püspök kezdeményezésére évtizedek múltán ismét felszínre került. A terv ugyan továbbra is terv maradt, de mégsem foszlott semmivé: Batthyány Ignác saját költségén, az Akadémia alapítására szánt összegből létesítette a gyulafehérvári csillagvizsgálót és püspöki könyvtárat.

Bod Péter a „Magyar Athenas”- on kívül is számos művet hagyott hátra. „A Szent Bibliának Historiája” a bibliafordítások és értelmezések fontosságáról szól, ezeket ismerteti; a „Smyrnai Polykarpus”– ban az erdélyi református superintendensek életét írta össze. Latin nyelven írta a „Historia Hungarorum Ecclesiatica”-t, hogy azt más nemzetek tudósai is megismerhessék. E könyveket és számos írását saját költségén, illetve pártfogói anyagi támogatásával nyomatta ki.

A „Magyar Athenas”-t és a „Smyrnai Policarpus”-t az udvar a katolikus vallásra sértőnek, az ellen írottnak ítélte, ezért elkobzásukat és betiltásukat rendelte el. Mikó Imre szerint azonban „köz levéltáraink eddigelő ismeretes adatai szerint az ügy a nyomozódás pontján túl, az ítélethozásig nem haladt.”

Bod érdekes munkája a latinul írt „Brevis Valachorum Transilvaniam incolentium Historia”. Előszavában azzal indokolja műve megírását, hogy a románokról addig olyan keveset írtak, sőt Lucius Dalmatán és Trimonon kívül alig emlékeztek meg róluk, ezért ő e mellőzött nemzetet a feledéstől akarja megmenteni. Bod hihetetlen szorgalmára és adatgyűjtő szenvedélyére jellemző a „Hungarus Thymbaules”, amely „jeles hazafiak és honleányok” sír- és emlékiratainak gyűjteménye.

1862-ben különnyomatban is megjelent Pesten Mikó Imre tanulmánya „Bod Péter élete és munkái” címen. Ezt Mikó Bod Péter eredeti önéletrajzi naplója és néhány levél alapján készítette. Nemcsak Bod életének szerencsés vagy gyászos eseményeit írja le, de bőven ír valamennyi – Mikó idejében is ismert vagy látott művéről. Ezeket méltatva megállapítja, hogy Bod Péter csak a külföldön való kiadásra szánt műveit írta latinul, a „többit nyelvünkön, a kor szükségeihez mérten, a magyar geniushoz illő szabadelvűséggel. Nyelve szabatos volt és tősgyökeresen magyar, tárgyai korszerűek, írmodora könnyű, hogy a nép megérthette, a felsőbb osztálybeli élvezettel olvashatta.”

 

Bod_Péter_Szent_Hilarius

Bod néhány figyelemre méltó vallási-egyházi és egyéb tárgyú munkát írt. Említsük meg például „Szent Hilarius” című 684 elmés mondást és példázatot közlő „Szent Heortokrates” című, az ünnepek és a szentek történetéről szóló írásait. A „Synopsis Juris Connubialis” házasságjogi, a „Judiciaria” egyházjogi mű. Más könyveiben Erdély nagy egyéniségei közül idéz fel néhányat: az „Erdélyi Féniks” Misztótfalusi Kis Miklós, a jeles nyomdász, a „Szépen fénylő, de hirtelen porbaesett korona” Teleki Mihály kancellár, a „Tiszta fényes drága bíbor” Bethlen Kata emlékét örökíti meg. „A Székelyföld leírása” történeti, földrajzi munka.

Bod Péter 1769-ben hunyt el.

Forrás: Balás Gábor – A székelyek nyomában (290-294. oldal) Panoráma, 1984 ISBN 963 243 253 3 ISSN 0133-7327

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s