Közzétette:
Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861. május 23. – Kaposvár, 1927. november 25.): festőművész.
Vörös sapkás önarckép (1924)
Rippl-Rónai József, a híres és zseniális magyar festő születésének évfordulóján emlékezzünk művészetére ezzel a verssel!
Szabó Lőrinc – Tücsökzene: 266. Rippl-Rónai
„Ülj csak le!”, mordult rám, és máris új
papírt feszített deszkájára. Túl
a Róma villán, Kaposvár felett,
oly gyöngédség bolyhozta az eget,
mint a kabátom kékes hamva. „Ülj
csak le!”, mondta megint, „most sikerűl
félóra alatt, vagy soha sehogy!”
S már fogta a krétáit. Hónyomok
integettek, sárguló, laza fény,
a barázdákból s a karók hegyén,
arrébb meg, barnán friss-zöld erezet,
vetés vonalazta a földeket.
Néztem a tájat s a Mestert (ahogy
engemet ők): tavaszi áramok
keverték köröttünk a színeket
s mikor az arckép kikerekedett:
„Jól ment?”, dörmögte ő, s gyors ujjai
szignálták a pasztellt: „Rippl-Rónai”.
Rippl-Rónai József: Szabó Lőrinc portréja (1923, pasztellkréta papíron)
Vers és képek: Wikipédia
