„Casablanca” title

Hollywood és az amerikai film

Közzétette:

 

 

Az amerikai film története Edvin S. Porter („A nagy vonatrablás”, 1903) és David W. Griffith („Amerika hőskora”, 1915) korai műveivel kezdődik. 1909-ben Los Angelesben megalapították a hollywoodi filmvárost, amely hamarosan a filmipar virágzó központja lett. Itt bontakozott ki a némafilm első nagy sztárjainak: Douglas Fairbanksnek, Mary Pickfordnak, valamint a komikus Buster Keatonnak, Laurel és Hardynak és mindenekelőtt Charly Chaplinnek a művészete. 1925-től a nagy filmgyártó vállalatok erős befolyása, a korán bevezetett cenzúra és a következetes piacorientáltság jellemezte a gyártás rendszerét. Filmklisék alkalmazása, tipizálás és sztárkultusz alapozta meg a világméretű sikert. A harmincas években futószalagon gyártották a filmeket, hogy folyamatosan játékfilmekkel lássák el a mozihálózatot. Az ötvenes évekig még a csúcsprodukciók sem a rendezői stílus, hanem jellegük szerint különböztek egymástól. Ernst Lubitsch neve összeforrt az igényes vígjátékkal („Forbidden Paradise”, 1925), John Ford westerneket rendezett („Hatosfogat”, 1939), Howard Hawsk és Mervyn LeRoy gengszterfilmeket („A sebhelyes ember”, 1932; „Little Caesar”, 1930), Alfred Hitchcock horrorokat („A gyanakvó szerelem”, 1941, Vincente Minelli musicaleket („Egy amerikai Párizsban”, 1951) Gene Kellyvel és Leslie Caronnal, („The Band Wagon”, 1953) Fred Astairrel; Walt Disney neve pedig a rajzfilmekkel („Pinocchio”, 1940) forrt össze.

 

„Casablanca” title

A Casablanca film kezdőképe

David O. Selznick filmje, a déli államok történetéről szóló, melodramatikus „Elfújta a szél” (1939) jelentősen hozzájárult a színesfilm áttöréséhez. A magyar Kertész Mihály, azaz Michael Curtiz „Casablanca” című filmje Humphrey Bogarttal (1942), és Orson Welles filmje, az „Aranypolgár” (1941) ma már a filmművészet klasszikus alkotásának minősül. William Wyler művének, az „Életünk legszebb évei”-nek (1946) a régi Hollywood leghatásosabb háborúellenes filmjei között van a helye.

1947 után a televízió térhódítása miatt az amerikai filmipar történetének legsúlyosabb válságát élte át, amelyen csak a televíziós produkciókat is készítő stúdiók tudtak úrrá lenni.

A 60-as évek óta a legtöbb film a nagyközönség átlagízlését igyekszik kielégíteni. A művészfilmeket forgató rendezők sorában említendő John Cassavetes, Robert Altman, Francis Coppola és Martin Scorsese.

Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (97. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s