krio people, Sierra Leone (creole)

Freetown, a kreolok városa

Közzétette:

 

 

A „repatriált” feketék, miként a szomszédos Libériában is, szigorúan elkülönültek a bennszülöttektől, mint „civilizáltak” különbnek tartották magukat náluk, s a gyarmattartó Anglia részéről is előnyökben részesültek. Freetownban és annak közvetlen környékén telepedtek le.

old creole house in Sierra LeoneMa ezeknek a telepeseknek a leszármazottai nevezik magukat kreoloknak, akik még mindig nem illeszkedtek be teljesen az 1961. április 27-én függetlenné vált Sierra Leonéban. Csupán 2%-át teszik ki a lakosságnak, de belőlük áll az uralkodó elit, amely társadalmi helyzetét, képzettségét és vallását, öltözködését, táplálkozását, sőt még nevét tekintve is jelentősen elüt az őslakosok közösségétől. Némely kreolok, hogy érzékeltessék beilleszkedésüket, második afrikai keresztnevet vesznek föl, miként Eldred Duromisi Jones, az ország egyik legnevesebb írója, nyelvésze és irodalomtudósa, a tekintélyes Fourah Bay College professzora is tette.

creole gentleman in FreetownKreol a kis létszámú keresztény közösség nagyobb része is. Egyébként a lakosság 40%-a muzulmán, s mintegy 50%-ra tehető a jobbára őskultuszra épülő hagyományos vallások követőinek aránya. Freetownban azonban kezdettől fogva szinkretista népcsoportok élnek: a hagyományos kultuszt és a keresztény rítust elegyítő, bennszülött szekták.

A hivatalos nyelv az angol; a többség persze anyanyelvén – mende vagy temne, szosszo vagy limba nyelven – beszél. Saját köznyelve csak a kreoloknak van: a krio, amely afrikai és latin jövevényszavakkal átszőtt angol, sajátos mondatszerkezettel éskrio people, Sierra Leone (creole)külön fonetikával.

Freetown nemcsak a főváros – sok fájával olyan, akár egy parkváros –, hanem 951 000 lakosával Sierra Leone egyetlen nagyvárosa is. Körülötte összpontosul az ország szegényes ipara: textil-, élelmiszer- és fafeldolgozó üzemek. Freetown a központja a felsőoktatásnak is: itt van a legnagyobb nyugat-afrikai egyetem, az 1827-ben alapított Fourah Bay College, amelyet 1876-ban betagoltak a durhami brit egyetembe.

Forrás: Ezerarcú világunk – Afrika (329.oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994 ISBN 963 7961 34 8 4. kötet

One comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s