terracotta, Nok sculpture, Louvre

Műkincsből madárijesztő

Közzétette:

 

 

A legtöbb európai, aki a 19. században Afrikába utazott, azt hitte, hogy ott nem népek, hanem vad törzsek élnek, melyeknek nincs történelmük, vallásuk vagy kultúrájuk, csupán egyfajta vallásos kísértethit és mágia, fétiskultusz és primitív gondolkodás jellemző rájuk. Afrika az ő szemükben – a felfedezők és a misszionáriusok, de leginkább a kereskedők és telepesek szemében – sötét és vad kontinens volt.

Alig akadt, aki felfigyelt az afrikai kultúra emlékeire is. Sok műkincsre Nigériában is véletlenül bukkantak rá még a 20. században is. A dél-nigériai Awkában 1938-ban ciszternaásás közben „fedezték fel” a 9. századi igbo-ukwu kultúrát. 1943-ban a Josi-fennsík egyik ónbányájában egy munkás terrakotta figurát talált. Madárijesztőnek állította a jamszföldjére, mígnem egy műértő felfigyelt rá. Ez volt a nok kultúra első fontos lelete. A nok kultúra valószínűleg Kr. e. 500 táján élte virágkorát- az időpontot még vitatják, – és a Kr. u. 3. századig létezhetett.

 

  Igbo-Ukwu Bronze ornamental staff  Igbo-Ukwu bronzes

Igbo-Ukwu bronz szertartási dísz | Az Igbo-Ukwu emberi és kos fejű medáljai a British Museumban

Az afrikai magaskultúrákra utaló minden leletről sokáig azt állították, hogy nem afrikai eredetűek. El sem tudták képzelni, hogy itt, a Nigertől kelete, a Benue és a Kaduna között az athénivel egyidős magaskultúra virágzott, amelynek bölcsője nem Görögország volt. A nok kultúra afrikai eredetét csak azóta ismerik el, hogy a régészek 134 vasolvasztó kemencét ástak ki a Josi-fennsíkon, a Taruga völgyében.

 

 terracotta, Nok sculpture, Louvre Nok terracotta figurine

Nok szobor, terrakotta, Louvre | Nok nő szobra (48 cm magas, kora 900 – 1500 év

Módszeres régészeti feltárások korábban se nagyon folytak Nigériában, a függetlenség elnyerése óta pedig egyáltalán nem végeztek ilyen munkát. A nigériaiakat inkább a jövő, mint a múlt foglalkoztatta. De a véletlenül előkerült leletek is eléggé fontosak, és az ibók, jorubák, valamint más népek fejlődéséről tanúskodnak.

Forrás: Ezerarcú világunk – Afrika (300.oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994 ISBN 963 7961 34 8 4. kötet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s