Mauritius in blue

A kék és a vörös Mauritius

Közzétette:

 

 

A bélyeggyűjtők tudják, hogy ritka bélyegek vannak, de egyik sem lett olyan értékes, mint a kék Mauritius. Tizenkét példánya ismeretes ennek a ritkaságnak, tizennégy a nővérének, a vörös Mauritiusnak. Az 1847-ből származó, legendás postai értékcikk különlegessége a „Post Office” feliratban rejlik. Ilyen felirat ugyanis Mauritius, a brit koronagyarmat egyetlen más bélyegén sincs. Fél évig árusították az egy pennys vörös és a két pennys kék bélyeget, azután ezekre is rákerült a „Post Paid” szöveg.

 

Mauritius. red and blue

A kék és vörös Mauritius néven ismert bélyegeket 1847. szeptember 21-én adták ki Mauritius szigetén.

Mindebben állítólag Josepf Barnard, a kissé elmélázott vésnök a „vétkes”: a nyomólemezek metszésekor a postahivatal bejárata fölötti tábla felirata, „Post Office”, és nem a postamester által kért „Post Paid” járt az eszében. Nem biztos, hogy így történt, és a bélyeg keletkezéséről keringő más történetek sem hitelesek. Legtöbbjükben azonban felbukkan a szegény Barnard neve, aki történelmi „selejtjével” az utókornak filatéliai ritkaságot, Mauritiusnak pedig nemzetközi hírnevet teremtett.

 

Mauritius in blue

Kék Mauritius

A sziget nevéhez azonban mások is hozzájárultak. Például Mark Twain, akitől állítólag szlogen is származik: Isten Mauritiuson második paradicsomot teremtett. És Charles Darwin, aki – mint mondják – a sziget erdőit járva arról álmodozott, hogy életének hátralévő éveit ebben az édenkertben fogja leélni. Pedig Mauritius világa már az ő korában, a 19. században sem volt egészen érintetlen. Darwin itt nemcsak a fajok keletkezéséről, de pusztulásukról is elmélkedhetett volna. Például a dronte – a dodo – a kedvesen esetlen, repülésre képtelen madár pusztulásáról. Az ízletes húsú madár oly sokáig vándorolt a portugál és holland telepesek fazekába, hogy már a 17. században hírmondó sem maradt belőle. A dronte később nemzeti madárrá avanzsált, de ez már nem támaszthatja fel az állatot.

 

Paul and Virginie

Paul és Virginie (Henri Pierre Léon Pharamond Blanchard festménye, 1844)

Az itt élők számára azonban két regényfigura a legnépszerűbb mauritiusi: „Paul és Virginie”, egy francia író, Jayques Henri Bernardin de Saint-Pierre 18. század végén írott idilljének címszereplői. A romlatlan szigetparadicsomban játszódó, megható történet tiszta szerelemről, az elválás fájdalmáról, megtört szívekről szól: Rómeó és Júlia az Indiai-óceánon. A mauritiusiak persze hiteles történetnek hiszik a regényt. Szereplői, mindig elválaszthatatlanul, ma is jelen vannak mindenütt: település- és helynevekben, festményeken, szobrokon és rengeteg ajándéktárgyon.

Forrás: Ezerarcú világunk – Afrika (274.oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994 ISBN 963 7961 34 8 4. kötet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s