agios stephanos monastery, Thessalia

A szigetek országa

Közzétette:

 

 

Görögország területének csaknem az egyötöde sziget. Ha a sziklaszirteket is számoljuk, legalább 3000 van belőlük. Az 1300 valódi szigetből csak 200 lakott.

Aki a görög tengereken hajózik, saját szemével láthatja, milyen sűrűn, egymáshoz közel van a számtalan sziget és szigetecske. A párából újabb és újabb díszlet bukkan elő: akár egy tengerbe süllyedt hegység csúcsai.

És valóban azok. Aki rápillant a térképre, vagy kinéz a repülőgép ablakán, láthatja, hogy a szigetek nem összevissza, véletlenül elszórva emelkednek ki a tengerből. Bizonyos vonalak és minták megfigyelhetőek: a délkeleti Thesszália, Evia, Androsz, Mikonosz és Náxosz szigetével folytatódik; Szamosz és Kósz, Khiosz és Ródosz a kis-ázsiai tengerparti hegység nyúlványai; a távoli Kréta, Kithirával és Antikithirával együtt a peloponnészoszi hegyvonulat folytatása; Attika Himettosz tömbjének nyúlványa pedig Kea, Kithinosz, Szerifosz, Szifnosz és Milosz szigetlánca.

 

agios stephanos monastery, Thessalia

Hagiosz Sztephanosz, Thesszália egyik szerzetes-kolostora. A Peneiosz folyó völgyében, magában álló sziklacsúcsokon a szerzetesek a 14. században „égbe nyúló” kolostorokat építettek, hogy védekezzenek a támadók ellen, közel legyenek Istenhez.

Meleg nyári szelektől kopárra tarolt, napégette szigetek a kék tengerben – ez az utazási prospektusok Görögországa. A tavaszi esők csak februártól májusig varázsolnak színes virágszőnyeget a kopár, barna földre. Az égei tavasz lenyűgözően színpompás. Február közepén, amikor Európa más vidékein még tombol a tél, itt virágba borulnak a mandulafák, rövidesen kinyílik az ibolya, az anemona, a mimóza, pipaccsal vannak teleszórva az üde rétek.

A görög tavasz azonban hóviharokat és árvizeket is jelent, lavinákat és téli sportokat. Aki februárban utazik Athénbe, kis szerencsével a szállodában hagyhatja a nagykabátját, a szabadban ebédelhet, de az is előfordul, hogy jeges szél süvít az utcákon, s az Akropolisz eltűnik a hófergetegben. Athén híres arról, hogy évente több mint 300 napon át süt a nap, s átlagosan csak 47 napon van csapadék, de a Szaronikosz-öböl túlsó partján a tél gyakran kemény és gondokat okoz.

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (135. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s