A sátán fattya

A Pesti Vigadóban mutatták be A sátán fattya című játékfilmet

Közzétette:

 

 

A Pesti Vigadóban mutatta be február 16-án a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Zsigmond Dezső A sátán fattya című nagyjátékfilmjét, amely a kárpátaljai magyarság sorsát, az 1944-ben A sátán fattyaKárpátalján történt tragikus eseményeket, a málenkij robotot, a helyiek meghurcoltatását tárja elénk. A Nagy Zoltán Mihály azonos című művéből készült alkotás főhőse, a mindössze 16 esztendős Tóth Eszter megpróbáltatásait tárja a nézők elé megerőszakolásától a kiközösítésen át a családtagok elvesztéséig. A film elkészítését a Gulág Emlékbizottság mellett az MMA is támogatta, az alkotás társproducere Buglya Sándor volt.

A mű egy szenvedéstörténet. A lány málenkij robotra hurcolt szeretteit szeretné meglátogatni a lágerben, amikor orosz katonák megerőszakolják. Terhesen tér haza falujába, ahol megalázzák és kiközösítik. Gyűlöli a gyermeket, aki szíve alatt hord, ám nagy keservvel, édesanyja unszolására mégis gondját viseli születése után.

 

Tarpai Viktória

A főszerepben: Tarpai Viktória


A sátán fattya szereplői, köztük a főbb szerepeket játszó Tarpai Viktória, Szűcs Nelli és Trill Zsolt kárpátaljai születésű színészek, akiknek nagyszülei személyesen élték át a több mint hetven évvel ezelőtti borzalmas világot.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a díszbemutató közönségét levélben köszöntötte, amelyet Szabó Sipos Barnabás színművész olvasott fel. Az államtitkár ebben kiemelte: a filmbeli család sorsán keresztül megjelenik a magyarok által a második világháborút követően elszenvedett valamennyi sorscsapás, a hadifogság, a nők és leányok megerőszakolása és a málenkij robotra való elhurcolás embertelen körülményei. Az élet természetes rendjét rombolta szét a kommunista diktatúra, a megszálló szovjet hatalom – hangsúlyozta, hozzátéve: fontos napvilágra hozni a szenvedések hosszú sorát, bemutatván azokat a társadalom szerencsésebb részének is, akiknek ismeretlen vagy elhallgatott e sötét történelmi korszak. Rétvári Bence a filmet hiánypótlónak nevezte, amely eredeti módon tárja a néző elé a valóságot, s méltóképpen mutatja be a történteket.
Dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára a filmvetítés előtt felidézte: 2014-ben az akadémia küldöttsége megtekintette a beregszászi színházban a mű 
monodrámaként előadott színpadi változatát, melyet először a Pesti Vigadó színpadán tárt a közönség elé Tarpai Viktória. A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy múltunkat, a velünk történteket művészi formában elénk tárt módon is meg kell élni. Ez a történet is olyan, amit vélhetően csak mi viszünk filmre vagy ha más tenné meg, nem oly módon tenné, mint mi, akikhez kötődik.
Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója elmondta, hogy a filmben megjelenik az a három tragédia, amely sokakat érintett: a hadifogság, a nők megerőszakolása és a málenkij robot. Azonban a kérdés az, hogy hány család merte kibeszélni azt, ami velük megtörtént – fűzte hozzá. Rámutatott: szükséges tiszta és valós történelemszemlélettel, hiteles tényekkel szembesíteni mindazokat, akik a múltunk történetét nem biztos, hogy úgy látják, ahogyan megtörtént. Van a megélt és a megírt történelem: ha nem úgy írják meg, ahogy megéltük, akkor az nem valós, hanem hamis.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s