Kinkakuji, the Golden Templ

Az „igazi” Japán

Közzétette:

 

 

Ha a szellem változott is, Kyoto mindmáig megmaradt az „igazi” Japánnak. Nippon esztétikája, művészetének gazdagsága, vallása és építészete sehol másutt nem nyilvánul meg annyira, mint az 1000 éves császárvárosban. Hogy Kyoto egyáltalán létezik még, az egy műértő USA-tisztnek köszönhető. Ő ugyanis az utolsó pillanatban keresztülvitte, hogy a második atombomba a tervtől eltérően nem Kyoto felett robbant, hanem a katonai szempontból fontosabb Nagasakit tette a földdel egyenlővé, hajóépítő üzemeivel és lőszergyáraival együtt.

 

Kyoto City

Kiotó

Ahhoz persze sok idő kell, hogy a régi Kyoto 1600 buddhista temploma, 300 sinto szentélye, számtalan kertje, villája és palotája közül akárcsak a legfontosabbakat megnézzük. A mai Kyoto másfél milliós nagyváros, és évente 30 millió turistát fogad. Ezért aztán gyakran nehéz – és mindig költséges szálláshoz jutni.

Még a fontosabb látnivalók teljes felsorolását is mellőznünk kell. Az alábbiakban csupán egy „Kyoto-tour” legkiemelkedőbb állomásait említjük.

Régi japán tekercseken megfestett tájakra emlékeztető környezetben, egy dombon áll a 8. századi Kyomizu-templom (a Tiszta víz temploma). Különösen lenyűgöző a 30 méter magas lábakon álló „veranda”; a vallási táncok előadására szolgáló színpad. A zseniálisan – szegecsek, szegek és csavarok nélkül – megkonstruált építmény eddig minden földrengést átvészelt.

 

Kiyomizu-dera, Kyoto

A Kyomizu-templom háromemeletes, jellegzetes pagodája Kyoto, a régi császári székhely felett. A főcsarnok fateraszáról gyönyörű kilátás nyílik a városra.

Kinkakuji, the Golden Templ

A Kinkakudzsi a zen buddhizmus rinzai szektájának sókokudzsi ágához tartozó templomkomplexum Kiotó északnyugati részén, amelynek csupán a főépülete a Kinkaku vagyis az Aranypavilon.

Régi, nemesi villa volt az aranylemezekkel borított Aranypavilon; a későbbiekben zen-templom lett. A tökéletes harmónia kifejezésére hivatott. Egy fiatal szerzetes nem tudott elviselni szépséget, s 1950-ben felgyújtotta az épületet. Mishima Yukio, az egyik legnagyobb kortárs japán író regényt is írt az esetről („Az Aranytemplom” címmel).

A városközpontban álló Nijo-kastélyt leyasu sógun építtette magának a császári udvarban, miközben ő Edóból, a mai Tókióból irányította az országot. Gyanakvó természetét jelzik a folyosók is: ruganyos „fülemüleparkett” borításuk hangosan nyikorog a léptek alatt.

 

Nijo Castle, Kyoto

A Nidzsó-kastély Kiotóban

A szerény külsejű Sanjusangendo csarnok Kannon istennő 1001 szobrát rejti: valamennyi a japán fafaragó művészet mesterműve. 70 művész 100 évig dolgozott rajtuk.

És végül: a kyotói császári palota. Látogatni csak a császári udvari hivatal előzetesen beszerzendő engedélyével lehet (a JTB utazási iroda gondoskodik róla). Egyszerű, sajnos már nem eredeti (1855-ben újjáépítették), de esztétikailag elegáns építmény. Ma is a császári trón helye, itt iktatták be Hirohito császárt is.

 

Gion, Kyoto, geisha

Gion Kiotó városának egyik kerülete Japánban. Eredetileg a középkorban megépített Jaszaka szentéllyel szemben épült, hogy kielégítse az odalátogatók igényeit. Ma az egyik legexkluzívabb és legismertebb gésanegyed Japánban.

Érdemes egy esti sétát tenni Gionban, Kyoto régi gésanegyedében. Itt még egymást érik a régi faházak; papírral fedett ablakaikon, a sódzsikon halvány fény szűrődik az utcákra. Úgy érezzük, a régi idők Japánjában sétálgatunk. Csak a gésák – „a művészetek személyei” – nem járnak már riksán, s tanítványaik (a maikok) sem követik őket. Hébe-hóba láthatók csak az utcán, amint öntudatosan kiszállnak a taxiból, s drága kimonót viselve tipegnek a lokál felé, ahol valamelyik gazdag üzletember rendez gésapartit. Az efféle mulatság azonban rendkívül költséges.

Forrás: Ezerarcú világunk – Ázsia, Ausztrália (190-191. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993 ISBN963 7961 04 6 ISBN 963 7961 33X

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s