A titokzatos nazcák és mochék

Közzétette:

 

 

Az első perui civilizáció a Chavín (lásd Az Andok félelmetes istenei) hanyatlása után két kisebb kultúra alakult ki itt: a nazcáké, akik óriási és rejtélyes rajzokat készítettek a déli sivatagban, valamint az északi mochéké, akik elsősorban szép kerámiáikról nevezetesek.

 

Nazca-vonalak: A talaj felső, sötét kövezetének eltávolítása után az alatta lévő világosabb réteg adta ki a nazcák óriási, jól csak repülőgépről látható, állatokat (például madarakat, bálnákat) ábrázoló rajzait. Ez a madár például 45 méter hosszú. Vitatott, hogy mi lehetett a nazcák célja ezekkel, de talán áldozatul szánták az isteneknek.

 

A Nazca-civilizáció Kr. e. 200Kr. u. 650 között élte fénykorát. Mumifikálták a halottaikat, akiket lámák, alpakák és vikunyák gyapjából készült gyönyörű ruhákba öltöztették. Állatokat és természetfölötti lényeket ábrázoló mintás edényeket is készítettek. Ugyanezek a motívumok jelennek meg sivatagi óriásrajzaikon is, melyeket 1927-ben Toribio Mejia Xesspe perui régész fedezett fel. A negyvenes évektől pedig egy német matematikusnő, Maria Reiche tanulmányozta és restaurálta őket. A Moche-civilizáció valamivel később: Kr. u. 200—800 között virágzott. Ebben a társadalomban a harcoló nemesi réteg uralkodott, akik legyőzött ellenségeiket megkínozták, majd feláldozták isteneiknek. Királyaikat nagy, piramis alakú sírhalmokba temették, rengeteg kinccsel együtt, ám a mochék mégis leginkább csodálatosan megformált és díszített kerámiáikról a leghíresebbek.

 

Naza Ceramica Nazca ceramica Nazca Ceramica

 

Hiedelmek és rítusok

A festett edények készítőik vallásáról is árulkodnak. Mind a nazcákéin, mind a mochékéin találunk emberáldozatot ábrázoló jeleneteket. Sok moche vázán éppen végeznek az összekötözött foglyokkal, míg a nazcákon egy természetfölötti lényt látunk, kezében levágott emberfejekkel. Mindkét nép állatformában megjelenített természeti isteneket tisztelt.

 

Nazca ceramics Nazca ceramics

 

Forrás: Az emberiség története (110-111. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s