The first Thanksgiving in a painting by Jean Louis Gerome Ferris

Észak-Amerika benépesítése

Közzétette:

 

 

Az észak-amerikai Egyesült Államok mai területe megmenekült a Latin-Amerikában végbement kizsákmányolástól és pangástól. A spanyol hódítók lényegében csak az észak-floridai Augustinig és a dél-kaliforniai határig jutottak el. És ott is csak azért fészkelték be magukat a homokpart és mocsarak között, hogy megnehezítsék a francia és angol kalózok támadásait a spanyol ezüstszállítmányok ellen. Az Atlanti-óceánba ömlő folyók nyugalmas, széles torkolatvidékén 100 éven át csak alkalmanként kötöttek ki a felfedezők; leginkább azért, hogy északi irányban felkeressék az Ázsiába vezető tengeri útvonalat. A 17. század elején, amikor megtört a spanyolok tengeri hatalma Európa partjainál, a hollandok, franciák és az angolok állandó településeket hoztak létre Észak-Amerikában.

Jamestownban, a későbbi Virginiában kezdődött 1607-ben. Királyi engedéllyel egy londoni kereskedelmi társaság finanszírozta a vállalkozást; Smith kapitány, a tehetséges szervező vezette a 100 telepest. Neki fontos volt a jó viszony a helyi indián törzsekkel. A kapitány személyes varázsának is köszönhetően eleinte szépen fejlődött a kis telep. De mielőtt a dohánytermesztéssel elérhették volna a remélt jólétet, amit eredetileg az aranylelőhelyektől vártak, a rossz termések, a járványok és a mészárlások oly mértékben megviselték a kis telepet, hogy már-már a teljes kipusztulás fenyegette. A Virginia Társaságtól ekkor megvonták a hatósági engedélyt, és állami igazgatás alá helyezték a telepet, amely aztán gazdasági szempontból csak 15 évvel alapítása után állt saját lábára.

Nyugat-Európa véres vallásháborúkkal volt elfoglalva, amikor Plymouthban, a jövendő Boston város közelében angol családokból álló csoport szállt partra a „Mayflower” nevű hajóról. Nem aranyat és kalandot kerestek, hanem elsősorban a vallási elnyomás alól kívántak felszabadulni; önigazgatást és a békés munkásélethez jó földet akartak, azonosan gondolkodó emberek közösségére vágytak. Keményen dolgoztak és kevéssel beérték, az új talajban elültették a jó szomszédi segítség és az önkormányzat magvát. Nem űzték el az indiánokat, hanem szerződéseket kötöttek velük. Rövidesen figyelemre méltó jólétet vívtak ki maguknak.

 

The first Thanksgiving in a painting by Jean Louis Gerome Ferris

Az első hálaadás Jean Louis Gerome Ferris festményén

Vallási okok miatt más telepesek is érkeztek: Lord Baltimore katolikusai Marylandbe és a kvékerek Pennsylvaniába. Különféle okokból, de tolerancia uralkodott ezeken a gyarmatokon. Ennek híre terjedt az Óvilágban, és a szabad föld lehetősége mellett ez is folyton új bevándorlókat vonzott. Az angol szigeten zsarnokok születtek és királyok buktak meg, kálvinista uralkodók váltották fel a katolikusokat, Angliának tehát túlságosan sok baja volt önmagával, semhogy észak-amerikai gyarmatai fejlődésének és önállósodási folyamatát felszámolhatta, vagy akár csak fékezhette volna. Virginia arisztokrata ültetvényesei, New England vallásos farmerei, kézművesei, kereskedői, és az Atlanti-part más utópista-emberbarát pionírjai – távol az anyaország hatóságaitól – nagymérvű függetlenséget teremtettek maguknak.

Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (21-22. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s