Amphora

Kétfülű (ezt jelenti a görög amphoreus szó), öblös testű, széles szájú nagyméretű edény, a symposion fontos kelléke. A görögöknél elsősorban a bor tárolására használták, de tartottak benne olajat és vizet is. Díszített változatait a lakomák résztvevői elé tették az asztalra, a díszítetlen típusokat (ún. tárolóamphorák) pedig a pincékben őrizték.

Teanoi amphora. (Basel, Antikenmuseum und Sammlung Ludwig, A.M. 281)

A díszített változatnak két fő formáját különböztetjük meg: a has-amphorát (az edény nyaka és teste egyetlen folyamatos ívet alkot) és a nyak-amphorát (az edény nyaka élesen elválik a testtől).

A nyakamphora egyik jellegzetes formája a Kr.e 490-es évektől megjelenő kisméretű (kb. 30-40 cm magas), magas nyakú ún. nolai amphora. Nevét a dél-itáliai Nola városáról kapta, ahol nagy mennyiségben kerültek elő ilyen amphorák. Az amphorák különleges típusa az ún. Panathénaia-amphora, amely a négyévente Athénban tartott nagy Panathénaia ünnep alkalmával rendezett sportversenyek győzteseinek adott díj (olaj) csomagolóanyaga volt. Az első Panathénaia-amphorák a Kr.e. 560-as években jelentek meg és egészen a Kr.e. 2. századig készítették ezeket. Mindvégig megőrizték díszítésük hagyományosan feketelakos technikáját. Fő oldalukon mindig Athénát ábrázolták, a Kr.e. 4. századtól feltüntetve a verseny évében hivatalban lévő archón nevét is. Hátoldalukon pedig az a versenyszám látható, amelyben a győztes résztvett. A Kr.e. 4. században Apuliában és Lucaniában is készítettek Panathénaia-amphorákat, ezek azonban mind díszítésükben, mind rendeltetésükben eltértek az eredeti athéni változatoktól.

Ívelt talpon álló amphora. Testét egyetlen ív alkotja (a nyakat és a törzset nem választja el éles vonal egymástól), szája kiszélesedik. Kétoldalt ívelt fülekkel.

Középen vörös alapú képmezőben egy-egy jelenet. Az egyik oldalon három ruhátlan ifjú szalad jobbra; mozgásuk alapján rövidtávfutók. A képmező fölött lótuszbimbókból álló díszítősor.

A váza másik oldala Athéné születését ábrázolja. Középen a trónuson ülő Zeus, akinek fejéből nemsokára kipattan majd teljes fegyverzetében Pallas Athéné, kétfelől az Eileithyiák, a szülést segítő istennők állnak. A jelenetet kétoldalt egy-egy lándzsás ifjú ‘néző’ zárja. Az ún. Hinta-festő műve.

Dági Mariann (2004) Szépművészeti Múzeum