Victor Hugo – Mert minden földi lélek

Közzétette:

 

 

Mert minden földi lélek

Victor Hugovalakibe

átszáll, mint illat, ének,

láng vagy zene;

mert minden élet annak,

amit szeret,

rózsákat ad, vagy

töviseket;

mert április a lombnak

víg zajokat

s az alvó éj a gondnak

nyugalmat ad;

mert vizet a virágnak

az ébredő

hajnal, cinkét a fáknak

a levegő,

s mert a keserű hullám

ha partra hág,

a földnek rásimulván,

csókokat ád;

én, csüngve karjaidban

az ajkadon,

a legjobbat, amim van,

neked adom!

Gondolatom fogadd hát –

csak sírni tud,

ha nincs veled s tehozzád

zokogva fut!

Vágyaim vándorolnak

mindig feléd!

Fogadd minden napomnak

árnyát, tüzét!

Üdvöm gyanútlanul és

mámorosan

hízelgő dalra gyúl és

hozzád suhan!

Lelkem vitorla nélkül

száll tétova,

s csak te vagy íme végül

a csillaga!

Vedd múzsámat, kit álma

házadba visz

s ki sírni kezd, ha látja,

hogy sírsz te is!

S vedd – égi szent varázskincs! –

vedd a szívem,

amelyben semmi más nincs,

csak szerelem!

Szabó Lőrinc

 

Forrás: Klasszikus francia költők (Első kötet 412-413 oldal) Európa Könyvkiadó 1984 ISBN 963 07 3200 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s