Kertek és műhelyek

Közzétette:

 

 

A 70. születésnapjához közeledő Szemadám György festőművész alkotásaiból, a 80 éves Kováts Albertnek és a Magyar Festők Társásága tagjainak a munkáiból, valamint Zoltán Márai Flóra műveiből nyílt kiállítás a Magyar Művészeti Akadémia intézményében, a Műcsarnokban a Kertek és műhelyek című kiállítássorozat keretében, az intézménynek Az első aranykor című reprezentatív történeti tárlatához kapcsolódóan.

 

Szemadám György

Szemadám György


Kertek és műhelyek | Szemadám

Szemadám György művészi attitűdjének két alappillére az intenzív kapcsolat az organikus jelenségekkel – az élőlényekkel, a természettel, és elsősorban a madarakkal –, valamint viszonya az időhöz. Múlthoz való viszonyulása részben a kollektív emlékezetből merít, a múltbeli történések és művészeti folyamatok örökségének egyetemes tanulságait összegzi, részben a történelemhez, a történelmi eseményekhez, a művészet történetéhez való személyes kapcsolódási pontoknak, eseményeknek, színtereknek, illetve az egyetemes örökségnek a szubjektív lenyomatait jeleníti meg.
Az 1969 óta folyamatosan kiállító Szemadám György az 1960-as évek végén csoporttá szerveződő, magukat önerejükből felküzdő avantgárd fiatalok egyik vezető egyéniségévé vált. Az 1970-es évek első felében több happening és performance résztvevője, szervezője volt. Az 1980-as évek második felétől kifejezésmódja klasszicizálódik, figurálissá válik, és festési módszerét az aprólékosság, a kidolgozottság, az erős kontúrok jellemzik, miközben részben megmarad korábbi tematikáinál. Képein egy-egy idea tárgyiasul a festői jelek kapcsolódásában, s ezek a gondolatok hol kivitelezésükben jelentkeznek rendkívül kimunkáltan, hol technikai kérdésekre fókuszálnak, hol emberi problémákat feszegetnek.
Szemadám György eredetileg ornitológus, madarakkal foglalkozó tudós szeretett volna lenni; képeinek kezdetektől fogva napjainkig egyik legjellegzetesebb témája a madár.
Madarai közvetítők: szellemi átjárók, spirituális kapuk küldöttei. Megnyitják, sőt eltörlik a határokat hétköznapi és transzcendens, profán és szakrális, e világi és túlvilági, földi és égi, véges és határtalan, szabadság és bezártság között. Képeinek közvetítő jellegét tovább erősíti, hogy a keretek egyre inkább a képek szerves részeivé válnak.
Szemadám György térben és időben hatalmas távokat tesz meg művészetében. Önfeledten bolyong, kalandozik a valós és képzeletbeli tájakon. Legtöbbször a madarakkal szárnyal – múltból felderengő, távoli korok és eljövendő idők között, messzi idegenben és itthoni tájakon, legyőzve tér és idő korlátait. S végül – a madarakat keresve, önmagát meglelve – mindig hazatalál.

A kiállítási koncepció Vörösváry Ákosé, aki az Első Magyar Látványtár alapítója, művészeti vezetője. Az alapítvány gyűjteményében számos Szemadám-mű található. A kamaratárlat a 120 év művészet — Kertek és műhelyek sorozatba illeszkedik, és 2017. január 8-ig látogatható a Magyar Művészeti Akadémia intézményében, a Műcsarnokban.



Kertek és műhelyek sorozat másik kiállításának címe 80+20 Kováts Albert és a Magyar Festők Társasága. A kiállítás kurátora Szeifert Judit. A 80 éves Kováts Albert a magyar festészet egyik doyenje, aki kulturális szervezőként is tevékenykedik. Húsz évvel ezelőtt egyik alapítója volt, 2002 óta pedig elnöke a csaknem 300 tagot számláló Magyar Festők Társaságának. A művész önálló kiállítása mellett a társaság 27 tagjának – köztük az MMA több akadémikusának – munkái szerepelnek a tárlaton.
A kollázs az 1980-as években vált kizárólagos műfajjá Kováts Albert művészetében, de mint képszerkesztési elv folyamatosan jelen van életművében. Munkásságának másik, kontinuitást jelentő tényezője a tematika: a visszatérő szereplők és motívumok – diktatúrák arctalan katonáinak, tisztjeinek, uralkodóinak és szenvedő alanyainak – jelenléte. Kováts Albert művészetének emblematikus alakja Übü, illetve az “übüséget” képviselő egyéb lények. Képeinek fontos motívuma a labirintus, a hálózat, a térképszerkezet, amely jelképesen az emberi lét, illetve a mindenkori hatalmak útvesztőinek megjelenítése is.

Zoltán Mária Flórának Az avignoni hálószoba című kiállításának kurátora Mayer Marianna volt, kamarabemutatóként válogatás látható a művész legújabb periódusából. A művész 2013 és 2016 között készült képeit vonultatja fel, amelyek önállóságuk ellenére is ciklust alkotnak. Műveinek hátterében jól felismerhetően ugyanaz a motívum, az alkotó által az univerzum alapegységének tekintett négyzet jelenik meg. A 2013-as stílusváltást követően legújabb korszakának munkái színgazdag, nonfiguratív festmények.

Szemadám

Műcsarnok, 2016. december 7. – 2017. január 8.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s