Közzétette:
A Fotóművészeti Nemzeti Szalon képei a Magyar Művészeti Akadémia intézményéből, a Műcsarnokból az év végéig Kőszegre költöztek. A „Hely, ahol” Szemelvények a Képek és pixelek fotóművészeti szalonból című kiállítás Kőszegen a Jurisics Vár Lovagtermében várja a kortárs 
fotósok munkái iránt érdeklődőket. A kiállítás apropója a fotográfia változása, vagyis a digitális váltás, amely nem pusztán technikai váltásnak bizonyult. A magyar fényképezés története követhető nyomon a tárlaton, az önmagát újradefiniáló fotográfia.
Képek és pixelek. Fotóművészet – és azon túl címmel 150 alkotó csaknem 700 munkáján keresztül tekintette át a Fotóművészeti Nemzeti Szalon az elmúlt évtized magyar fotográfiáját április 24-től június 26-ig a Műcsarnokban. Ebből közel negyven művész csaknem száz alkotását választották ki Szarka Klára fotótörténész, kurátor vezetésével és mutatták be Kőszegen. A kőszegi kiállítás az eredeti tárlaton alapul, mégis a maga nemében képes újat mondani a kortárs magyar fotográfiáról, illetve a világról. A válogatás átfogó képet nyújt az elmúlt tíz év magyar fotóművészetéről, de néhány korábbi munka is bekerült az anyagba. Az elsőrendű szempont mégis az volt, hogy friss képeket tárjanak a közönség elé, számos fotó ezen a kiállításon látható először.
Az MMA Műcsarnokban bemutatott tárlata öt laza tematikus egységben – Hely, ahol; Szemben; Testkép; Nézőpont; Varázslat – elrendezve mutatta be a hatalmas anyagot. Ám ezek korántsem szorosan zárt tematikus egységek. A mai magyar fotóművészetre – és „azon túlra” – a műfajok, stílusok, megközelítések keveredése, viszonylagossága jellemző. Az elrendezésnek köszönhetően izgalmas „párbeszéd” is kialakult a kiállított művek, műcsoportok között. Egy-egy művész neve több helyszínen, más-más tematikus egységben is feltűnt, ez is mutatja, hogy a magyar fotóművészek egy részének érdeklődése és munkássága szerteágazó.
A kiállítás mennyiségileg legjelentősebb szekciója a Hely, ahol címet viselő rész, amely azokat az alkotókat és műveket gyűjti egybe, akik és amelyek elsősorban a valóságból indulnak ki; ebbe beletartozik a szűk értelemben vett riportfotográfia is. A kőszegi kiállítás témája is ebből a tematikus egységből válogat: a hely, ahol élünk. Az alkotók a változó természeti és emberi környezetben, az életterünket meghatározó társadalmi konstellációk között, a civilizációs és kulturális hasonlóságok és különbségek közepette megmutatkozó emberi gazdagságot kutatják. Vagyis a legtágabb értelemben vett valóság képei láthatók. Zömükben a nagyközönség számára ismerős jelenségeket, életünk fontos és problematikus mozzanatait villantják föl. Társadalmi és ökológiai jelenünk és jövőnk kérdései, társas kapcsolataink, viszonyaink térbeli struktúrái, nemzedékek viszonya, szociális gondjaink és perspektíváink, globalizáció és sok más kérdés, amelyek mindenkit érintenek a második évezred elején. Méretben, formátumban, installációban óriási a változatosság a képek között. Ez részint adottság: többen korábbi kiállításra, tehát más alkalomra, meghatározott módon készült műveikkel szerepelnek itt, sokaknak viszont a Szalonra öltöttek testet a képeik. Másrészt éppen az alkotói szándékok sokfélesége miatt oly különfélék a bemutatott művek a maguk fizikai valójában.
A mai magyar fotóművészetre a műfajok, stílusok, megközelítések keveredése, viszonylagossága jellemző. Kevés a könnyen beskatulyázható alkotó. Az alkotói gesztusban többrétű kapcsolódás, viszonylagosság tapasztalható. A legfontosabbnak látszó törekvés az elmélyült tudatosság elérése. Koncentrált, letisztult, egységes és tudatos alkotói módszerekkel lehet elemelkedni. Gyakran képsorozattal.
A kiállított fotográfiák zömét digitálisan rögzítették és digitális nyomatokkal mutatják be alkotóik. A fényképek műfaja konstatálja, de alig-alig minősíti a látottat. A fotók ezúttal művészi interpretációban tárulnak a nagyközönség elé, olyan történelmi pillanatban, amelyikben a technikai képrögzítés és kommunikáció szinte minden formájában megváltozott, megújult és talán még jobban meghatározza a mindennapjainkat, mint bármikor eddig. Manapság már fotográfiák milliárdjai egy pillanat alatt átszelik a teret és időt a világhálónak köszönhetően. A művészi fotográfiák zöme számára a netes felület mégsem elégséges megjelenési forma. Ez a fajta műalkotás megkívánja a hagyományos kiállítási formát. A fényképek igényes nyomtatása, installációja, a rendezés mikéntje a képi tartalmakat felerősíti, kiteljesíti, elmélyíti, így a tárlat nézőjének más és új élményt szolgáltat a monitorokon észlelt pixelhalmazokhoz képest. A kortárs fotóművészek műveiből készült válogatás Kőszegen 2017. január 1-ig látható a Jurisics Vár Lovagtermében (9730 Kőszeg, Rajnis u. 9.).
Aki nem jut el Kőszegre, az alkotásokat itt is megtekintheti.
A Műcsarnok honlapján virtuális sétát tehetünk a nyáron zárult teljes kiállításon is.
Forrás: Magyar Művészeti Akadémia
Lighthouse 