Görög mítoszok – Aphrodité születése

 

 

Aphrodité, a Szerelem Istennője , mezítelenül emelkedett ki a tenger habjaiból. Meglovagolt egy kagylót, és először Küthéra szigetén szállt partra. De rájött, hogy ez csak egy kis sziget, továbbment hát a Peloponnészoszra, és végül Ciprus szigetén, Paphoszban telepedett le. Még ma is ez a város Aphrodité kultuszának központja. Ahová csak lépett, füvek és virágok fakadtak a földből. Paphoszban Themisz lányai, az Évszakok, sitve felöltöztették és felékesítették. Némelyek szerint Aphrodité abból a tajtékból született, amely Uranosz nemiszerve körül verődött, amikor Kronosz levágta és a tengerbe hajította; mások szerint Zeusz nemzette Diónéval, aki vagy Ókeanosz és Téthüsz tengeri nimfa, vagy a Levegő és a Föld leánya volt. Abban azonban mindenki egyetért, hogy Aphrodité galambok és verebek kíséretében szokott a levegőbe emelkedni*

* 1. Hésziódosz: Thegomia 188-200. és 353; Festus Grammicus III. 2; Homéroszi himnusz Aphroditéhez II. 5.; Apollodórosz I. 1.3.

 

Aphridité

Szégyenlős Aphrodité” (Aphorodite pudica), Athéni Nemzeti Régészeti Múzeum

– 1. Aphrodité (“tajtékból született”) azonos a hatalmas istennővel, aki a Kháoszból emelkedett ki, és a tengeren táncolt, s akit Szíriában és Palesztínában Istár vagy Asztarót néven tiszteltek. Kultuszának leghíresebb városa Paphosz volt, ahol egy óriási római templom romjai közt még ma is mutogatják az istennő eredetileg fehér, arc nélküli mellszobrát. Papnője Paphosz mellett minden tavasszal megfürdik a tengerben, és megújulva kel ki a habokból.

– 2. Dióné leányának azért nevezik, mert Dióné volt az istennője a tölgyfának, amelyen a buja galambok fészkelnek. Zeusz azóta állította , hogy ő az istennő apja, amióta birtokába vette Dióné dódónéi jósdáját, s így lett Dióné Aphrodité anyja. Téthüsz és Thetisz az istennő nevei, mint Teremtőé (s akár a “Themisz” és “Rhéreusz”, az “elhelyezni”, “elrendezni” jelentésű tithenai szóból származnak), s mint a Tenger Istennőjéé, mivel az élet a tengerben kezdődött . A galambok és verebek közismertek voltak bujaságukról. A halat a Földközi tenger környékén még ma is aphrodisiacumnak, vagyis a nemi vágyat fokozó szernek tartják.

– 3. Küthéra fontos állomás volt a krétaiak Peloponnészosszal folytatott kereskedelmében. Aphrodité kultusza valószínűleg innen került át Görögországba. A krétai istennőnek közeli kapcsolatai vannak a tengerrel. Knósszoszi palota-szentélyének a padlója kagylóval van kirakva; egy Ida-hegyi barlangból származó kámeán kagylókürtöt találtak régi phaisztoszi szentélyében, a késői minószi sírokban többet is, némelyik terrakottából készült másolat.

 

Forrás: Robert Graves – A görög mítoszok – első kötet, 64-65. oldal. Európa Könyvkiadó

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s