Eros and Psyche

Erós

Közzétette:

 

 

Gör. Erós, lat. Amor, Cupido

A görög mitikus gondolkodásban a szerelem, a vágy megtestesítője. Alapvetően kétféle felfogása létezik, ennek megfelelően származásáról többféle hagyomány van. Az egyik aspektusa szerint általában Aphrodité valamelyik istentől (Herméstől, Aréstól, vagy Zeustól) származó fia. A homérosi mitológia nem ismeri, az archaikus és klasszikus irodalomban mint „tagokat megoldó”, aranyhajú, aranyszárnyú ifjú jelenik meg. Fiatal, szép, szőke és bájos, leggyakrabban előforduló attribútuma az íj és a nyíl, melyekkel bárkit meg tud sebezni. Hatalma alól az istenek sem vonhatják ki magukat, szinte minden ember és isten életébe beleavatkozik.

 

Eros and Psyche

Erós és Psyché szoborcsoportja | A fénykép forrása: B. Andrae, Skulptur des Hellenismus, München 2001, 175. tábla.

A másik hagyományban a világ keletkezésénél, és irányításában közreműködő ősi (a legöregebb) istenség. Hésiodos szerint Gaiával (a Földdel) és Tartarosszal (Alvilággal) együtt, szülők nélkül, közvetlenül a Chaosból jött létre. Hésiodos óta a kozmológiai és filozófiai rendszerekben nagy szerepet kapott, mint a világot mozgató őserő. Az orphikus világkeletkezés-történetben az Éj és a Szél nászából származó tojásból kelt ki, és mozgásba hozta a világegyetemet. Platón a Lakoma c. dialógust Erós mibenlétének meghatározásának szentelte.

A gymnasionokban különös tiszteletnek örvendett, kultusza egyébként általában csak Aphroditééval együtt fordul elő, kizárólag neki szentelt szentély ritka. Pausanias leírása szerint a boiótiai Thespiaiban egy durva, faragatlan kő képében tisztelték.

A képzőművészetben az egyik leggyakrabban ábrázolt istenség. Az archaikus és klasszikus ábrázolásokon szárnyas ifjú, gyakran virággal, lanttal jelenik meg. A hellénisztikus korban válik belőle pajzán, incselkedő kisfiú, s alakja meg is sokasodik, több kicsi Erós lép a színre. Népszerűek lettek Psychével való együttes ábrázolásai. Sok megpróbáltatáson keresztül végül újra beteljesülő szerelmük történetét Apuleius meséli el Metamorphosesében.

Kulin Veronika – Szépművészeti Múzeum (szepmuveszeti.hu/hyperion/lexikon)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s