Illyés Gyula 56-os naplójegyzetei

Közzétette:

 

 

Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1956–1957 — Atlantisz sorsára jutottunk

Illyés Gyula ’56-os följegyzései, papírlapokra írt naplója, mely az 1956. október 23-tól 1957. január 31-ig tartó időszakot jeleníti meg, 2014 áprilisában került elő. A kötetet az író lánya, Illyés Mária készítette elő kiadásra, Horváth István történészi közreműködésével. A napló a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Szemle Alapítvány közös kiadásában jelent meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából.

 

Illyés Gyula naplójegyzetek

Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1956–1957 — Atlantisz sorsára jutottunk

Az 1956. október 23-tól 1957. január 31-ig napról napra vezetett eseménynapló számot ad arról, hogy a költő hogyan élte át a forradalom és a korai megtorlások idejét, mint cselekvő és megfigyelő. Irányítója volt – Déry Tiborral, Németh Lászlóval, Tamási Áronnal és Veres Péterrel együtt – a forradalom egyik szellemi központjának, az Írószövetség elnökségének. Részt vett a politikában a Petőfi Párt – a megújult Nemzeti Parasztpárt – egyik vezetőjeként, Bibó Istvánnal és Bisztrai Farkas Ferenccel. Tanácskozott Nagy Imrével, Tildy Zoltánnal és a forradalom más politikai vezetőivel. És ott tárgyalt az írói delegációk tagjaként a feszült, éles találkozókon a szovjet városparancsnokkal, vagy november 4. után a hatalmukat fokozatosan megerősítő kommunistákkal: Münnich Ferenccel, Kállai Gyulával és Tömpe Istvánnal. Történelmi jelentőségűek és forrásértékűek azok a jegyzetek, amelyekben megörökítette az ezeken elhangzottakat. Ezenközben szinte minden nap járta Budapestet: gyalog, biciklivel, sítalpon, vagy az ócska és állandóan lerobbanó Dongó-motorjával. Meghallgatta a társadalom legkülönbözőbb képviselőit, látta a várost, érezte hangulatát, és írói tehetsége révén mindezt igen érzékletesen meg is örökítette. Figyelemmel kísérte a forradalom külföldi fogadtatását. A följegyzések nemcsak az események előrehaladásáról adnak számot, hanem – mint a novellák, vagy a regények – a lelkek átformálódásáról is.

A gyorsan lejegyzett, hol bővebb, hol csak félmondatokkal rögzített eseménynaplónak része az a néhány, eredetileg megjelenésre szánt, de végül soha nem publikált felhívás, újságcikk-, illetve levéltervezet is, amelyekben Illyés a látott eseményeket értelmezi a napok forgatagában, de mégis történelmi távlatban.

A napló és a könyv összeállítását Illyés Mária végezte el, illetve látta el előszóval, míg Horváth István jegyzetei, a forrásokra történő utalásai, vagy másutt föllelhető adatokra való filológiai hivatkozásai önálló történészi munkaként is olvashatók, reflektorfénnyel pásztázzák be azt a területet, amelyet Illyés Gyula a naplóban bejárt. Így válnak még érthetőbbé a mai olvasó előtt a hatvan évvel ezelőtti események. Ugyancsak Horváth István gyűjtötte össze a kötet végén olvasható függelékben a naplóban említett kiáltványok, írások, levelek, nyilatkozatok szövegét. Némelyikük a családi hagyatékban is fönnmaradt, csakúgy, mint a képanyag egy része.

Illyés Gyula NaplójegyzetekAz olvasó, ha kézbe veszi ezt a kötetet, két, egymáshoz kapcsolódó történetet talál benne. Az egyik az, amit Illyés Gyula le tudott jegyezni az 1956. október 24-től 1957. január 31-ig tartó időszakban; a másik pedig az, amivel Horváth István ennek a történetnek a részleteit föltárta, magyarázatokkal kiegészítette és belehelyezte egy nagyobb keretbe: az 1956-os forradalom és szabadságharc történetébe.

A kötet címét, az Atlantisz sorsára jutottunk mondatot Illyés Gyula naplószövegéből választottuk ki, felidézni a büszkeség, a dac és a gyász lelkiállapotát, amelyet 1957 elején, a kádári terror beindulásakor a nemzet többsége érzett.

A kötet méltó megjelenését a Magyar Szemle kiadónál a Magyar Művészeti Akadémia támogatása tette lehetővé.

Az Illyés Gyula: Atlantisz sorsára jutottunk – Naplójegyzetek 1956–1957 című könyvet sajtótájékoztatón mutatta be a Magyar Művészeti Akadémia 2016. május 11-én szerdán, székházában, a Pesti Vigadóban. A sajtótájékoztatón nem tudott részt vett Illyés Mária művészettörténész, filológus, a könyv szerkesztője, valamint Horváth István történész, így Kodolányi Gyula akadémikus, a Magyar Szemle kiadó vezetője és Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára mutatták be a közös kiadványt. A könyv nyilvános bemutatója 2016. május 31-én lesz a Vigadóban.

(Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1956–1957 — Atlantisz sorsára jutottunk. Budapest, 2016, Magyar Művészeti Akadémia – Magyar Szemle, 264 oldal)

 

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s