Katherine Anne Porter

Közzétette:

 

 

Műveiben az amerikai szimbolista-naturalista prózahagyományt már-már a tökélyre emeli. Ellentétben Faulknerrel és az ún. Fugitive déli írócsoport tagjaival (Robert Penn Warren, Allen Tate és mások), ő olyan családban született, amely ugyan még Kentucky és Louisiana arisztokráciájában gyökerezett, ám új hazájukban, Texasban többé-kevésbé lehántották már magukról a Dél konzervatív erkölcsiségét és agrárius eszmerendszerét. A múlttal való végső leszámolás azonban rá várt: írásai a múlt-jelen-jövő szövedékében egy megbolydult világ perspektívájából értelmezik a Dél örökségét. Az értékek keresése hamar szülőföldjének határain túlra juttatta. Először Mexikóba, majd Európába.

 

Katherine Anne Porter

Katherine Anne Porter ( 1890. május 15., Indian Creek, Texas, 1980. szeptember 18., Silver Spring, Maryland)

A The Days Before (Tegnapelőtt) című esszékötetében írta a következőt: „Szenvedélyesen foglalkoztatnak azok az emberek, akik helyüket vesztették a sorscsapások közepette, s harcukat vívják, s így vagy úgy a jövőt lélegzik.” Ilyen hősök lépnek elénk kisprózai műveiből, a Fakó ló fakó lovasá-ból (Pale Horse, Pale Rider), a Régi halandók bánatá-ból (Old Mortality) és még egy fél tucat elbeszélésből, melyek központi lányalakjában, Mirandában nem nehéz az írónőre ismernünk. A Régi halandók bánatá-ban Miranda a családjában a Dél múltjáról élő mítoszokkal szembesül, s amikor az érzelmes fátyol lehull, az álszentség, kegyetlenség és a gyarlóság elkeserítő látványa tárul fel szeme előtt. A Fakó ló fakó lovasá-ban a lány házasságot köt, hogy családjától menekülhessen, ám férjét gyorsan elveszti, s az érzelmi kataklizmák után keserű gúnnyal mondja: „Most már mindenre jut majd időm.”

Ezeket az elbeszéléseket a többivel az a fokozatos kiábrándulás kapcsolja össze, amely együtt jár a világban munkáló sötét és örökletes erők megértésével, melyek derékba törik az egyén boldogulási törekvéseit. Nem véletlenül szervező eleme más írásainak – így a Bor délben-nek (Noon Wine) a fatalitás, meg az erőszak, melyet az értelem és a lélek zűrzavara és a szimbolikusnak is vehető déli hőség szít. Nagyregénye, a Bolondok hajója (Ship of Fools), e fasizmusvízió, pesszimizmusának mélyüléséről tanúskodik.

Porter elbeszélő tehetsége a nyersanyagválasztásban és e matéria megközelítésében a leginkább szembeszökő. Olcsó szentimentalizmus és olcsó cinizmus nélkül tudta ábrázolni a múlt iránti, ha mégoly tévúton is járó, vágyakozást, a szerelem elmúlását avagy a szeretni tudás hiányát, a világ idegenjeit, a magányosokat és a kegyetlenkedő emberroncsokat. A lélek zavarodottságának és a sors irgalmatlanságának bemutatása mellett maradt ereje felvillantani az élet szépségeit is. Sajátos módon tudta egyesíteni a múltjához és szülőföldjéhez tapadó ősi képzeteket a modern kor ambivalenciával és nehezen kivehető kontúrjaival. Olvasója egy időben két kihívással találja szemben magát: a régi Dél szigorú és megfellebbezhetetlen erkölcsiségével és a modern irodalom gyakorlati labirintusával, mely az ítélkezés nyomasztó gondját ránk bízza.

Írta: Tóth Csaba
Forrás: Amerikai elbeszélők második kötet (életrajzi jegyzetek (986-987. oldal) Európa Könyvkiadó, 1985 ISBN 963 07 3563 6

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s