A Húsvét-sziget szobrászai

Közzétette:

 

 

A Húsvét-sziget (lakói nyelvén Rapa Nui, azaz „a világ köldöke”) magányosan fekszik a Csendes-óceánban; nem csoda, hogy egyedülálló kultúrát teremtett, benne az ősök tiszteletén alapuló vallással. Ennek nevében emeltek több száz monumentális kőszobrot, jobbára a sziget partjai mentén.

 

Rapa Nui több ezer kilométerre fekszik a legközelebbi szárazföldtől is. Először feltehetőleg a 4-6. században telepedtek le más polinéz szigetekről érkező, kenuval utazó hajósok. A legenda szerint a Hotu Matua nevű főnök vezette őket. A sziget lakói földművelésből, halászatból, kagylógyűjtésből éltek. Népességük gyorsan növekedett, és a 14. század közepén már elérhette a háromezer főt, majd nagyjából ezen a szinten maradt az európaiak 400 évvel későbbi megérkezéséig.

Társadalom

Ennek a kis népességnek is megvolt a maga hierarchiája. Minden gazdasági tevékenységet a miruk irányítottak, akik Hotu Matua leszármazottainak vallották magukat: vezetőjük, az ariki henua is örökölte a posztját. Kis falvakban és két-három házas tanyákon éltek; az előbbinek volt egy-egy papja. Rengeteg időt áldoztak a rítusokra, főként a feltehetően istenként tisztelt elődöket ábrázoló óriás kőszobrok, a moai-ok felállítására, miután előbb megépítették hozzájuk az ahut, azaz talapzatot. Sok ilyen szobrot egyenes sorokba rendeztek az óceánparton.

 

befelefordulas

Befelé fordulás
Ez a moai-sor kivételesen háttal áll az óceánnak a maga ahuján. Ilyenből eredetileg 250-300 is volt a szigeten. Egyes feltételezések szerint azért állították fel így a szobrokat, hogy szemmel tartsák a falvakat.

 

A 18. század elejére az erdőpusztulás és az erózió miatt új földművelési módszerekhez kellett folyamodniuk. Élelmiszerhiány lépett fel, de már kenut sem nagyon volt miből ácsolniuk, ami a part menti halászatot nehezítette meg.

A nemzetségek háborúzni kezdtek egymással, és a harcosokat tartották a legnagyobb becsben. A hagyományos ősimádat helyére is rituális csaták léptek annak eldöntésére, hogy két rivális nemzetség közül melyik kormányozza a szigetet a következő évben.

 

restored moai

Moai
A Rapa Nuin álló mintegy 800-1000 sajátos szobrot, moai-t a 13-16. század folyamán állították fel az óceánparton, feltehetően az ősök tiszteletének jegyében. A Rano Raraku hegyen bányászott tufából faragott szobrok legnagyobbika 10 méter magas és több mint 80 tonnát nyom. Némelyik szobornak a fejét másféle, vörös kőből faragott, korong alakú sisak, azaz pukao díszítette. Szertartások során a szobrok szemgödrébe fehér korallt helyeztek.

 

Rapa Nui végnapjai

 

A sziget társadalmának végső széthullását elsősorban mégsem ez okozta, hanem az európaiak érkezése 1722-ben, akik a következő másfél évszázadban igyekeztek leigázni az őslakosokat, ráadásul megfertőzték őket olyan betegségekkel, amelyekkel szemben nem voltak immúnisak. Amikor a híres James Cook kapitány 1774-ben a szigetre érkezett, azt állapította meg, hogy a régi hagyományokat nem őrzik, a moai-okat már nem tartják tiszteletben. Nem egyet le is döntöttek a talapzatáról, s a régi vallást felváltotta egy teremtő isten, Makemake imádata; ennek a vallásnak élén az évente megválasztott „madárember” (lásd lent) állt.

 

Makemake

Sziklarajz Makemake ábrázolásával Orongo területén

A madárember

A madárember pozíciója az új isten, Makemake vallásában alakult ki. Úgy 1760-tól kezdve évenként rendezték meg ezt a versenyt, melyen a rivális nemzetségek egy-egy képviselője átúszott a szomszédos szigetre, Motu Nuira, hogy elhozza onnan a füstös csér egy friss tojását. Aki előbb tette meg az utat, az lett a madárember, az ő főnöke pedig a sziget vallási vezetője egy évre.

 

Forrás: Az emberiség története (192. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s