Vasa Múzeum

Közzétette:

 

 

A Vasa a világ egyetlen, épen fennmaradt 17. századi hajója. A hajót díszítő több száz faragott szobornak és 95%-ban eredeti állapotában megőrzött szerkezetének köszönhetően joggal tartozik a világ leggyakrabban látogatott turistalátványosságai közé. A hajó nemcsak technikai és történelmi kuriózum, hanem egyben kiemelkedő művészettörténeti emlék is.

 

Vasa_from_port1

Vasa sorhajó

A Vasa egy kifejezetten a hajó bemutatása céljából épült stockholmi múzeumban látható, ahol széles választékkal rendelkező ajándékbolt, luxusétterem és kilenc kapcsolódó kiállítás is helyet kapott. A Vasa történetét részletesen bemutató dokumentumfilm tizenhat nyelven tekinthető meg. A Vasa Múzeum Skandinávia leglátogatottabb múzeuma. Bizton állíthatjuk, hogy pusztán a Vasa Múzeum kedvéért érdemes Stockholmba ellátogatni.

 

Vasa_Museum_-_Stockholm_-_Exterior

Vasa múzeum Stockholmban az öböl felől

 

Elsüllyedt a csatahajó

1628 augusztus 10-én vitorlákat bontott egy nagy csatahajó, hogy elhagyja a stockholmi kikötőt. Teljesen újonnan épített hajó volt, amely a Vasa nevet kapta az uralkodó Vasa-dinasztia címere után. Az ünnepélyes alkalom tiszteletére eldördültek a hajó oldalán fenyegetően kinyúló, nagy tüzéréjű ágyúk.

Amint a hajó méltóságteljesen siklott a kikötő bejárata felé, hirtelen feltámadt a szél. A szél belekapott a vitorlákba, majd a Vasa az oldalára billent, de rövidesen visszaállt egyenes helyzetbe. Egy hirtelen jött második széllökés a hajót azonban már az oldalára fordította. Az ágyúnyílásokon keresztül a víz akadálytalanul tört utat a hajó belseje felé. A Vasa rövid időn belül a tenger mélyére süllyedt, örök hullámsírba temetve a személyzet 150 tagjából legalább

harminc embert, ám egyes források szerint ötvenet. 333 évnek kellett eltelnie, mire a felkelő Nap sugarai ismét bejárhatták a Vasa gazdagon díszített termeit és folyosóit.

 

Vasa-makett

Vasa-makett, amely az elsüllyedést mutatja be

A Vasa felfedezője

Anders Franzént gyerekkora óta érdekelték a hadihajók roncsai. Engedve a kísértésnek, az 1950-es évek elején megkezdte a Vasa felkutatását. Anderst mindig csodálattal töltötték el a Stockholm körüli szigetek között elsüllyedt hajók titokzatos roncsai. A sós vízi hajóroncsokat rongáló hajóféreg, a Teredo navalis, a Balti-tenger édesvízzel kevert tengervízében nem fordul elő. Ezt Anders Franzén

fedezte fel, aki a Balti-tengerben elsüllyedt hajókon végzett kutatásokat követően jutott erre a következtetésre. A Vasa roncsát 1956-ban sikerült megtalálnia.

A nagyágyú

A Vasá-t Stockholmban, a messze földön híres holland hajóépítő mester, Henrik Hybertsson vezetésével építették. A mestert munkájában hajóácsok, szobrászok, vitorlakészítő mesterek, kovácsok, festők és üvegesek hada segítette. A Vasa nem kevesebb, mint négyszáz ember keze munkáját viseli magán.

A hajót II. Gusztáv Adolf, svéd király parancsára építették. A vitorlás két év alatt készült el. A háromárbocos hajón tíz vitorla kapott helyet. Magassága az árboctalptól számítva 52 méter, hossza 69 méter volt. Súlya elérte az 1 200 tonnát.

Elkészültekkor a világ legimpozánsabb, legerősebb hadihajói közé tartozott.

 

Vasa_starboard_galleries1

Néhány fedőlap eredeti színű reprodukciója

A tragédia oka

A mai fejlett tervezési eljárásoknak köszönhetően nagy pontossággal meghatározható a hajó viselkedése, a hajó vízi-alkalmasságát részletes tervezési munkálatok szavatolják. A 17. században viszont már korábban bevált méretezési eljárások szerint dolgoztak. Korabeli források szerint a Vasa terveit az építési munkálatok megkezdése után módosították.

 

Vasa-mentocsonak

A Vasa mentőcsónakja. A hajó mellett látszanak az ágyúi is

A király a szokásosnál nagyobb számú ágyút kívánt volna a fedélzeten elhelyezni. Ennek eredményeképpen a hajótest eredeti méretezése nem felelt meg az elvárásoknak. A hajó vízvonal feletti része így jóval magasabb lett, mivel két zárt ágyúfedélzettel építették meg. A hajó alját nagyméretű, nehéz kövekkel töltötték fel, amelyek az építők elgondolása szerint a hajótestet egyensúlyban tartották volna. Azonban sajnos az átalakítások miatt a Vasa túlságosan fejnehéz lett, a 120 tonnás ballaszt nem volt elegendő a hajó egyensúlyban tartására.

A Vasa építésének okai

A Vasá-t a svéd haditengerészet zászlóshajójának szánták. Fedélzetén 64 ágyú kapott helyett. Az ágyúk közül a legtöbb 24 fontos ágyú volt (nevüket onnan kapták, hogy 24 font súlyú (10,8 kg) ágyúgolyókat használtak). Svédország összesen húsz hadihajója közül, a Vasa büszkélkedhetett a legnagyobb tűzerővel.

A Vasa úti célja valószínűleg Lengyelország lett volna, hiszen a lengyelek akkoriban már régóta Svédország legnagyobb ellenségének számítottak. Lengyelországban ekkor Svédország egykori régense, Zsigmond király uralkodott, aki közös apai nagyapjuk miatt a svéd király unokatestvére volt, de katolikus hite miatt elűzték régensi székéből.

 

640px-Vasa-epitese-festmeny

Vasa építése – festnény. Előtérben a Djurgarden szigete, háttérben a Gamla Stan és a királyi vár. A Vasa baloldalt elöl látható

A Vasa története a kiemelést követően

Több évig tartó előkészületek után a Vasa 1961. április 24-én végre ismét felszínre került. A több évszázadig a tenger fenekén heverő hajóroncsot a kiemelést követően megfelelően konzerválni kellett. A felszínre került faszerkezet ugyanis rohamos gyorsasággal bomlik szét.

Első lépésként az egész hajótestet vízpermettel vonták be, miközben a szakemberek a megfelelő konzerválási módszerek kidolgozásán fáradoztak. Választásuk a polietilénglikolra esett, amely vízben oldható viaszos anyag, és a fába behatolva lassan kiszorítja belőle a vizet. A speciális anyaggal végzett permetezés több éven keresztül folytatódott.

A szobrok

A hajótesttel együtt több, mint 14 000 fatárgyat hoztak a felszínre, köztük 7 000 szobrot is. Ezeket a tárgyakat egyenként konzerválták, majd visszahelyezték őket eredeti helyükre. Ez a feladat minden bizonnyal alig tért el egy hatalmas, több ezer apró elemből álló kirakós játéktól.

A 17. századi hadihajók nemcsak rettentő mennyiségű fegyvert hordoztak, kialakításuk, berendezésük a legpazarabb berendezésű palotákéval vetekedett. A felszínre hozott alkotásokon aranyozás és festés nyomai láthatóak. A szobrokon végzett vizsgálatok során fény derült arra, hogy készítésük idején a szobrok vörös alapon élénk színekben pompáztak. A szobrok oroszlánokat, bibliai hősöket, római császárokat, különféle mesés tengeri lényeket, görög istenségeket és

sok más díszes élőlényt és mitikus szereplőt ábrázoltak. A faragások

méltó emléket állítottak a svéd uralkodó hatalmának, távoli országokban hirdették a svéd kultúra nagyságát és egyben Svédország politikai ambícióit is.

 

329px-Vasa03

A Vasa rendkívül díszes hátfala

A hajó jelenlegi állapota

A Vasa állapotának fenntartása és a hajó karbantartása állandó gondozást és törődést igényel. A hajótest konzerválása szempontjából mindenekelőtt a stabil klíma a leglényegesebb. A sós tengervízben töltött több száz év során a gerendákat összetartó vasszegek a tölgyfából készült fagerendákat koromfeketére színezve elrothadtak. A bomlási folyamat eredményeképpen a gerendákat végül már csak a fából készült facsapok tartották össze. A vízben

található különféle szennyeződések nagy mennyiségű kénné alakultak át, amely a hosszú idő során alattomosan a faanyagba hatolt. A kén a levegő oxigénjével kémiai kölcsönhatás útján kénsavvá alakul át. Az így kialakuló sav a fára roppant kártékony, azonban a múzeumba látogató érdeklődőkre semmilyen káros

hatása nincsen. A Vasa tartós konzerválását célzó kutatások manapság is nagy lendülettel folynak.

Időutazás a Vasa fedélzetén

A Vasa elsüllyedésével nemcsak a hajó, hanem a 17. század egy piciny szeletkéje is a mélybe merült. Amit 1961-ben a felszínre hoztak, a 17. század óta érintetlenül hevert a tenger mélyén. Minden egyes pici tárgynak saját, külön-külön is érdekes és egyedülálló története van. A roncsban persze nemcsak tárgyakat, hanem a hajó személyzetének emberi maradványait és a hajó felszerelését is megtalálták.

 

640px-Vasa-backgamon

Egy, a hajón talált játék (backgammon)

 

A tenger fenekén, a barátságtalan és hideg iszapban a kutatók hat olyan vitorlát is találtak, amelyek a baleset idején nem voltak felhúzva. Ezek a vitorlák a világ legrégebbi, máig fennmaradt vitorlái. A konzerválási eljárást megelőzően a vitorlák a tengervíz romboló hatásai miatt pókhálóra hasonlítottak. A feltárás mind a mai napig folytatódik. A múzeum kiállításainak keretén belül számos egyedülálló, az elmúlt korok és emberek jellegzetességeit, életvitelét bemutató tárgy tekinthető meg.

 

640px-Vasa_fore_topgallant_sail

A Vasa vitorláit is rekonstruálták, ez a legnagyobb darab, a tatvitorla

 

A Múzeum nyitva tartása

Nyitvatartási idő

január 2. – május 31. és szeptember 1. – december 30.

között 10 – 17 óráig, szerdánként 10 – 20 óráig

(Vasa étterem 10-16 óráig)

június 1. – augusztus 31.

között 8:30 – 18 óráig

(Vasa étterem 9:30 – 17:30 óráig)

december 31.

között 10 – 15 óráig

(Vasa étterem 11:30 – 14 óráig)

A múzeum zárva: január 1., december 23–25.

Belépődíjak

Felnőttek: 130 korona

Gyermekek: (0–18 év) 0 korona

Diákok (diákigazolvány szükséges): 100 korona

A múzeum látványosságait bemutató angol nyelvű tárlatvezetés naponta több alkalommal indul.

Kilenc főnél több személyből álló csoportok a múzeumot előzetes bejelentkezés alapján látogathatják.

A Vasa történetét bemutató, angol nyelven feliratozott ismeretterjesztő film óránként tekinthető meg.

Az angoltól eltérő nyelven történő filmvetítéshez előzetes bejelentkezés szükséges.

Bejelentkezés a következő e-mail címen lehetséges: bokningen.vasa@maritima.se

Így juthat el a Vasa Múzeumhoz

A múzeum a Djurgården szigeten van, a Djurgården hídtól jobbra. A cim: Galärvarvsvägen 14, Stockholm Séta, a stockholmi főpályaudvartól (30 perc) vagy a Karlaplan nevű földalatti állomástól (10 perc) A 7-es villamos, a Sergels torg/Hamngatan-tól, a Nordiska Múzeum/Vasanmúzeum állomásig. 69-es busz, stockholmi föpályaudvartól vagy a Sergels Torgtól a Djurgården hid megállóig. A 67-es busz, a Karlaplantól a Nordiska Múzeum/Vasamúzeum állomásig. Komp, Slussen/Gamla stan (óváros)-tól, a Djurgården felé, valamint nyári időszakban a Nybroplan-tól is.

Djurgården

Az egykori vadászparadicsom szigete mára mesés szórakoztató és szabadidőközponttá változott. A svéd főváros szívében elhelyezkedő, garantált pihenést és kikapcsolódást jelentő létesítményeket évente több millió ember látogatja. A látnivalók között feltétlen megemlítendő a Skansen, a világ legelső szabadtéri múzeuma, a Junibacken, ahol a gyermekek Astrid Lindgren ismert és kedvelt könyvbéli szereplőivel találkozhatnak, de nem feledkezhetünk meg a
Gröna Lund vidámparkról és természetesen a Vasa Múzeumról sem, nem is beszélve a sok más, egyéb látványosságról.

Forrás: Vasa Múzeum (http://www.vasamuseet.se/sv/Sprak/Magyar/)

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s