Alfred Sisley

Közzétette:

 

 

Minden festmény olyan helyet ábrázol, amelybe a festő beleszeretett”.

 

Alfred Sisley angol nemzetiségű volt, művészete és alkotásai Franciaországhoz kötik. Sokan Sisleyt tartják a “legtisztább” impresszionistának. Részt vett az impresszionisták első kiállításán 1874-ben, majd a következőkön is 1876-ban, 1877-ben és 1882-ben. Összesen mintegy 900 olajfestményt alkotott, szinte mind franciaországi tájakat ábrázol, de festett néhány képet Londonban és Cardiffban is. Az 1857 és 1861 közötti, Londonban töltött éveken, valamint 1874-ben, 1881-ben, és 1897-ben tett rövid angliai utakon kívül Sisley egész életét Franciaországban élte le.

Első ismert művét, a „Fasor egy kisváros mellett” című képet, valószínűleg 1864 körül készítette. Ebből a korból származó tájképein komor, sötét színeket, barnákat, sápadt kékeket és zöldeket használt. William Turner és John Constable esetleges hatása mellett művészettörténészek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak Gustave Courbet és Jean-Baptiste Camille Corot befolyásának Sisley munkásságára. Az impresszionisták között képei Camille Pissarro munkáihoz állanak a legközelebb. Tájképein, ahol embereket alig ábrázol, dominál a fények játéka. Feltűnő a hó iránti lelkesedése. Egy barátjának küldött levelében írta: „Minden festmény olyan helyet ábrázol, amelybe a festő beleszeretett”.

(forrás: wikipedia.hu)

sisley1  sisley2  sisley3  renoir_sisley

A lecke (1874) Árvíz Morley-ban (1876) Utca Moret-ben (1892) Renoir: Alfred Sisley

Egész művészete majdnem kizárólag a tájra korlátozódik, sőt valamennyi tájképét a Szajna völgyében, Ile-de-Franceban, s legfőképp Fontainebleau környékén festette. Bámulatosan és Monet- hoz hasonló érzékenységgel tudta visszaadni a lomb rezgését vagy a víztükör csillogását; ugyanakkor határozottabban megőrizte a táj szerkezetét, mint Monet, a látványt nem redukálta vibráló színekkel kifejezett fényhatásokra; formái zártak maradnak, nem oldódnak fel az atmoszférában.

Művészetében nincs semmi módszeresség. Nem vette át Boudin alacsony horizontjait, s némely vásznán csak azért hagyott nagy helyet az égboltnak, mert színével, mozgalmasságával szervesen hozzátartozik az ábrázolt témához.

Festményei láttán mindannyiszor az az érzésünk, hogy tudása legjavát adta. Elképzelni sem lehet kuszább sűrűséget, mint amilyeneket ő festett a fontainebleau-i erdőben, kétségbeesettebb árvízi jelenetet az ő port-marlyi vásznainál, bánatosabb fényű havas tájakat, mint louve-i, ciennes-i képei, ragyogóbb tavaszt, mint amilyeneket Saint Mammés-ban alkotott.

(forrás: literatura.hu)

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s