William Faulkner

 

 

1897. szeptember 25-én született William Faulkner

 

Két mozzanattól eltekintve élete eseménytelen: az első világháború után Sherwood Andersonnal rövid időre alámerül New Orleans bohémvilágában, majd jóval később – immár ünnepelt íróként – Japánban és a virginiai egyetemen vendégprofesszor. Délen, a Mississippi állambeli Albanyban született; két kevéssé sikerült regény után kézenfekvő volt, hogy témáiban arra a vidékre térjen vissza, amelyet a legjobban ismert. Maga alkotta mikrokozmoszában fogta szintézisbe mindazt, amit a Délről tudott. Íme műve pátriájának pontos (persze kitalált) adatai: Jefferson – Yoknapatawpha megye – Mississippi állam; területe 2400 négyzetmérföld, lakói fehérek (6298) és feketék (9313). Kizárólagos tulajdonosa : William Faulkner.

 

Carl_Van_Vechten_-_William_Faulkner

William Faulkner Nobel-díjas író 1954-ben

 

Sartoris című műve már e vidéken játszódik. A hagyományos technikájú regényben főként saját családja történetére – lehanyatlott régi déli dinasztia volt az övé – támaszkodott, amikor John Sartoris ezredest és elkorcsosult utódait megalkotta. A Sartorisokkal, a régi Dél képviselőivel szembeállítva már itt megjelenik a föld nélküli fehér család, a Snopes família. Szorgosságukkal, mohóságukkal és kegyetlenségükkel a polgárháború utáni Dél típusát jelképezik. Amikor a következő regényébe, A hang és a téboly-ba (The Sound and the Fury) belefogott, már ismerte Joyce-t, és néhány kitűnő kísérleti elbeszélés volt mögötte. A hang és a téboly egy másik őshonos jeffersoni família, a Compsonok pusztulását mondja el különféle látószögekből, melyek közül formailag kétségkívül az idióta fiú tudatának kilencvenkilenc rezdülése a legmerészebb. A képek és szimbólumok bonyolult szövedéke, a tudatfolyam-technika mesteri alkalmazása az Ulysses méltó társává emelik a művet.

 

TheFaulknerPortable

William Faulkner hordozható, Underwood márkájú írógépe Rowan Oak-i házának irodájában. A ház ma múzeum.

 

A Szentély (Sanctuary) – jó ideig Faulkner egyetlen sikerkönyve – a Dél erkölcsi széthullásának, az erőszaknak és az elferdült nemiségnek a regénye. A Míg fekszem kiterítve (As I Lay Dying) mintegy ellenpontozza a Szentély sötét tónusait. A Jefferson körüli dombvidéken élő – tehát úgymond „történelmen kívüli” – szegény fehér család hősies-groteszk erőfeszítéséről szól, hogy anyjukat illőn eltemessék. Az asszony, akinek élete tökéletes értelmetlenségben telt, legalább halálában szeretne kárpótlást kapni azzal, hogy sírja Jeffersonban lesz, azaz „bekerül” a történelembe. A bonyolult szerkezetű regényben a temetés története a tizenöt családtag több mint félszáz belső monológjából rajzolódik ki.

A Dél nemcsak földrajzi egység, de tudatállapot is – sugallja a Megszületik augusztusban (Light in August). Háromrekeszű e tudat: ott kísért benne a múlt, a Dél vesztesége a polgárháborúban; a faj – fehér vagy néger – kérdése, és e kettővel szembeállítva nőiség mint megtartó erő.

Valamennyi későbbi művében – a háború, a hatalom és a krisztusi küldetés allegorikus víziójától, a Példabeszéd-től (A Fable) eltekintve – újabb és újabb ecsetvonásokkal gazdagította Yoknapatawpha freskóját. A romlott „új-déli” Snopesok felemelkedését a Tanyán (The Hamlet) – The Town (Város) The Mansion (Kastély) – trilógia beszéli el. A Yoknatapatawpha -szellem keletkezéstörténetének legösszetettebb dokumentuma, a Fiam, Absolon! (Absalom, Absalom!) A regény egyszerre szól a déli történelem fordulópontjáról, a polgárháborúról és a konzervatív déli család két utolsó tabujának – a vérfertőzés és a vegyes kapcsolat tilalmának leomlásáról.

 

faulkner_cover1  faulkner_cover2  faulkner_cover3  faulkner_cover4

William Faulkner (New Albany, Mississippi, 1897. szeptember 25. – Byhalia, Mississippi, 1962. július 6.)

Elbeszélései megint csak Yoknapatawpha történetéhez adalékok. Számos hőse először valamelyik novellájában tűnt fel, hogy azután teljes életre keljen a regényekben. Az őslakos indiánok is bennük tűnnek fel először. Indiántörténetei jól példázzák, milyen érzékeny képzelettel tudott más kultúrákat is megragadni. Egyes elbeszélései beépülnek regényeibe, mások (ilyen például a Tanyán) önálló regénnyé önállósulnak. Kisprózájában a látvány költőiségét aprólékos tényleírással ötvözi. Atmoszferikusak és erősek ezek az írások, melyekben mindvégig megtartja a hagyományos elbeszéléstechnika kereteit.

Középszerű verskísérleteire utalva, egyszer „kudarcot vallott költőnek” nevezte magát. Bőséges kárpótlást kapott: a Yoknapatawpha-eposz valóban homéroszi tett volt.

 

Írta: Tóth Csaba
Forrás: Amerikai elbeszélők Második kötet – Életrajzi jegyzetek (989-991. oldal) Európa Kiadó 1985 HU ISSN 0230 7049 ISBN 963 07 3563 6

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s