Francis Scott Fitzgerald

Közzétette:

 

 

1896. szeptember 24-én született Francis Scott Fitzgerald

 

Akárcsak Sherwood Anderson, ő is a saját életét írja ki újra meg újra magából. Közép-Nyugaton született, a minnesotai St. Paul-ban, középosztálybeli szülők gyermekeként. Katolikus gimnáziumba járt New Yerseyben, innen a Princeton egyetemre került. Korán kötött házasságot. Pályája kezdetén azonnal megadatott neki a pénz és a siker. Egy ideig Franciaországban élt, reménytelenül küszködött felesége idegbajával és saját alkoholizmusával, melynek szerepe volt korai halálában.

Első regénye a This Side of Paradise (Az édenen innen) a princetoni egyetemre visz el minket; egy érzékeny fiatalember története, aki keresi a helyét a világban. Annak a nemzedéknek a történetét írta meg, amely – mint mondta – „már úgy nőtt fel, hogy isteneit elveszítette, háborúit megvívta, s hite az emberben megrendült”. A „dzsesszkorszakot” – az 1920-as éveket – pedig találóan a világháborúra adott „dáridós válasznak” nevezte. Kritikusainak tetszett a kifinomult stílus, a társadalmi miliő hű rajzolata és az érzelmi tapasztalás őszinte bemutatása. Felfokozott várakozás előzte meg újabb műveit, ám két novellás kötete, a Tales of the Jazz Age (Mesék a dzesszkorszakról) és a Flappers and Philosophers (Bakfisok és filozófusok) a néhány kitűnő elbeszélés ellenére csalódást keltett. Második regénye, a The Beautiful and the Dammed (Szépek és elátkozottak) nagyobb kritikai nyilvánosságot kapott, mint életében bármelyik másik műve. Hőse – mint Fitzgerald írta kiadójának – egyike azoknak, akikben megvan „a művészt jellemző érzékenység és gyarlóság, ám híjával vannak a teremtő inspirációnak”, s mind ő, mind felesége a „züllés és szétforgácsolódás zátonyán” szenved hajótörést. Önéletrajzi vonatkozásai miatt jól kelt a regény, ám bírálói fellengzősnek ítélték.

A nagy Gatsby-vel (The Great Gatsby) végre igazi remekművet alkotott )1925). A Joseph Conradtól átvett, ám módosított első személyű narrátor meséjén át tárul fel a hősszerelmes szeszcsempész, Jay Gatsby tragédiája, végső soron az Amerikai Álom kiüresedésének folyamata. Gatsby világában a látszat már nemcsak fontosabb, mint a valóság: a látszat maga lesz a valóság. A gyökeret eresztett, korrupt „arisztokráciával” ugyancsak korrupt módon kíván versenyre kelni, hogy álmát – Daisyt – megszerezze. A valóság azonban erősebb, s Gatsby e tudásért életével fizet. A nagy Gatsby egyike a leggondosabban megkomponált műveknek az amerikai irodalomban. Nyelvének rafinált összetettsége, a színekkel, utalásokkal, mögöttes jelentésekkel való kiszámított játék, szavaknak és szóképeknek ismétlődése és szinte geometrikus elhelyezése minduntalan arra késztetik az olvasót, hogy visszalapozzon, a jelentés árnyalatain tűnődjön.

 

fitzgerald_cover1  fitzgerald_cover2  fitzgerald_cover3  fitzgerald

Francis Scott Fitzgerald (1896. szeptember 24., St. Paul, Minnesota – 1940. december 21., Hollywood, Kalifornia)

Szüntelen kételyek gyötörték tehetségét illetően, s ehhez járult még magánéletének zűrzavara s növekvő anyagi gondjai. Későbbi művein mindinkább érezhetővé vált, hogy a gyors pénzszerzés igézetében íródtak, forgatókönyv-íróskodása Hollywoodban pedig nemigen késztette arra, hogy a legjobbat hozza ki magából. Kivétel ez alól Az éj szelíd trónján (Tender is the Night), amely kilenc évvel A nagy Gatsby után jelent meg. Európai színterek, a hősnő idegbaja – újabb változat az önéletrajzi anyagra. Bár szerkezetét és szereplői motivációját tekintve közel sem kifogástalan mű, mégis érdekessé teszi alakjainak sokszínűsége s a rokonszenves kísérlet, hogy fontos társadalmi és pszichológiai kérdésekkel foglalkozzon. A hollywoodi álomgyárról szóló regényét, a The Last Tycoon-t (az utolsó filmcsászár) már nem tudta befejezni, a töredék mégis írói erejének újjászületéséről tanúskodik.

Az „elveszett nemzedékből” nem akadt író, aki A nagy Gatsby Fitzgraldjánál érzékenyebben rögzítette volna a hagyományos értékek eltolódását, a két háború közötti időszak mély morális és szellemi válságát.

Írta: Tóth Csaba
Forrás: Amerikai elbeszélők Második kötet – Életrajzi jegyzetek (988-989. oldal) Európa Kiadó 1985 HU ISSN 0230 7049 ISBN 963 07 3563 6

 

2 comments

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s