India vándora

Közzétette:

 

 

Az 1890-ben, Dunaharasztin született Baktay Ervin megismerhette a Himalája eldugott völgyeiben élő buddhisták vallási türelmét, Kasmír és Bengália mohamedánjainak elszánt fanatizmusát, Dél-Indiában a hinduizmus tanításait

Amrita_Sher-Gil,_painter,_(1913-1941)

Baktay nővére Londonban tanult, énekesnői pályára készült. Megismerkedett egy pandzsábi szikh nemessel, Szerdár Umrao Szinghel, akihez hamarosan feleségül ment. Az ifjú pár rövid időre Magyarországra költözött, s Budapesten jött a világra a leányuk, később világhírű festőművésznő, Amrita Sher-Gil. A kislány művészi hajlamainak kibontakoztatásában nagy szerepe volt nagybátyjának, Baktay Ervinnek, aki páratlan pedagógiai érzékével ismerte fel unokahúga rendkívüli tehetségét.

Ez a családi kapcsolat erősítette meg Baktay érdeklődését a Kelet rejtelmes világa iránt. Már indiai utazását megelőzően megismerkedett a függetlenségi mozgalom atyja, Mahátma Gandhi és Rabindranáth Tagore, a híres bengáliai költő és filozófus eszméivel.

 

baktay

Erdőbaktai Baktay Ervin (1925-ig Gottesmann Ervin; Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.)

 

Baktay nővére és sógora meghívására indult el Indiába 1926. június 1-jén. Triesztben szállt hajóra, s a Szuezi-csatornán áthaladva érkezett meg Bombay-be. Vibráló, nyüzsgő, áttekinthetetlenül zavaros világba csöppent, de a családi kapcsolatok, valamint angol nyelv-tudása átsegítették a kezdeti nehézségeken. Szembesült a gyarmati India hajléktalanul, utcán élő szegényeinek borzalmas nyomorúságával, de bepillanthatott a dúsgazdag maharadzsák palotáinak káprázatos pompájába is.

Hamar elsajátította a hindi nyelvet, s ez lehetővé tette, hogy közvetlenül társalogjon a legkülönbözőbb társadalmi osztályokhoz tartozó emberekkel. Elnyerte bizalmukat, mivel kitűnően ismerte a keleti élet szokásait és gyorsan elsajátította az indiai bölcsek alapvető tanításait. Megfordult a gyarmati közigazgatás tisztviselőinek otthonaiban, de elidőzött Bengália szegény sorsú földművelőinek kezdetleges kunyhóiban is. Valósággal szívta magába mindazt, amit a több ezer éves indiai civilizáció során az emberek alkottak, s az utódokra hagytak épületekben, műalkotásokban, szobrokban.

Szinte folyamatosan vándorúton volt. Személyes tapasztalatok alapján ismerhette meg a Himalája eldugott völgyeiben élő buddhisták vallási türelmét, Kasmír és Bengália mohamedánjainak elszánt fanatizmusát, Dél-Indiában a hinduizmus tanításait a reinkarnációról, valamint a béklyókat és védelmet egyaránt jelentő kasztrendszer rejtelmeit. Minden érdekelte, a a műemlékektől a kézművesműhelyekig, a templomtól a halászkunyhóig, a fesztiváloktól a hagyományos ünnepekig. Megismerte a brit gyarmati közigazgatás intézményrendszerét, minden előnyével és árnyoldalával együtt. Nem külső szemlélőként, az európaiak nézőpontjából próbálta megérteni az Indiában zajló eseményeket, hanem megpróbálta az ott élők szemével látni és érzékelni a dolgokat.

 

sikhferfi

szikh férfi

 

Megragadta az a szellemiség, amely évezredek óta fejlődött, változott, mégis megőrizte a hárommillió négyzetkilométernyi szubkontinens legősibb hagyományait, amelyek a mai napig meghatározóak. Hazaküldött hírlapi cikkei révén már akkor ismerték a magyar olvasók, amikor ő maga a heves monszunesők öntözte Hindusztáni-alföldön járta a sáros, posványos utakat, vagy a festői Kasmír hegyvilágának sziklabércei között barangolt. Utazásainak fedezetét – nem hétköznapi módon – saját erőből teremtette elő. Nővére és sógora vendéglátása mindössze néhány hétig tartott, ezt követően lapos pénztárcája volt a legnehezebb poggyásza, akárcsak jeles példaképének, Kőrösi Csoma Sándornak.

Nem számíthatott otthoni támogatásra, alapítványi ösztöndíjra, birtokjövedelem-átutalásra, mint a korabeli európai utazók többsége. Az előkelő sógor azonban ajánlóleveleivel és kapcsolataival lehetőséget adott számára, hogy megismerje az indiai társadalom legmagasabb köreibe tartozó befolyásos személyeket.

Gazdag maharadzsák udvarában készített portréi eladásából fedezte létfenntartását, s a költséges expedíciót a Himalája zord hegybirodalmában. Megismerte a Pandzsábot, a szikhek földjét, beutazta Radzsasztánt, a Thar sivatag kopár homokvilágát, s megtekintette a rádzsput uralkodók által emelt templomokat, várakat, erődöket. Felkereste Adzsanta és Ellóra ősi sziklaszentélyeit, az emberiség kultúrájának fontos színhelyét.

A hindu kultúra egyik szent helyén, a Gangesz menti Benáreszben szemtanúja lehetett a hagyományos hamvasztási szertartásnak.

Eljutott Gudzsarát földjére, és meglátogatta a lakóhelyén Mahátma Gandhit, aki az újjászülető India igazi szellemi fővárosának tekintett Ahmedádágban élt.

A Sazabar folyó partján, árnyas facsoportban húzódott meg Gandhi lakóhelye, a Szatjágraha-Ashram.

Örömmel tett eleget Gandhi meghívásának. Ő volt az a magyar utazó, aki személyes tapasztalatok alapján formálhatott véleményt az indiai nép sorsára legnagyobb hatást gyakorló nemzeti mozgalom születéséről

Baktay levélben kért találkozót India szellemóriásától, aki személyesen fogadta a magyar utazót. Akkoriban sok európai hóbortos fantasztának tekintette a jövendő, független India szellemi atyját. Gandhi már széles körben hirdette a béketűrés, az önfeláldozó erőszak nélküliség tanait, melynek eredményességében kortársai közül sokan kételkedtek.

 

8_Nehru_Gandhi

Dzsavaharlál Nehru és Mahatma Ghandi

 

Baktay Ervin több napra beköltözött az áshrámba, a vándorló aszkéták szálláshelyére, hogy megismerje az itt élők hétköznapjait. Ő volt az a magyar utazó,aki személyes tapasztalatok alapján formálhatott véleményt az indiai nép sorsára legnagyobb hatást gyakorló nemzeti mozgalom születéséről.

Indiai utazásának legnehezebb hónapjait Kasmírban töltötte. Srinágárban, a Dál-tavon, bárkaházban élt, mohamedán környezetben. Reggelente zöldség- és gyümölcsárusok csónakkal hozták termékeiket. Az úszó szigetek lakói bizalmukba fogadták, barátként tekintettek rá. A mogulok csodálatos kertjei, Shalimár bágh és Nisáth bágh paradicsomi szépségű fái között alkotóereje új távlatokat kapott.

Súlyos maláriától gyötörve csigolyatörés fájdalmaitól szenvedve járta be a Himaláját, hogy Kőrösi Csoma Sándor nyomdokait kövesse. Szegényes karavánjával kelt át a veszedelmes hóhidakon, a sziklaomlások, lavinák által fenyegetett félelmetes hágókon. Eljutott Lehbe, majd Zanszkár kietlen, szinte teljesen elhagyatott hegyvilágába. Zanglában és Phouktálban azonosította és kőből készült emléktáblával jelölte meg Kőrösi Csoma Sándor munkásságának helyszíneit. Máig nélkülözhetetlen életrajzi könyvet szentelt vándorló elődjének, Nyugat-Tibet ösvényein szerzett élményeiről pedig A világ tetején című művében számolt be.

 

Baktay_Ervin___A_vilag_tetejen

 

Hazatérése után A Földgömb című folyóirat szerkesztőjeként, majd a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum munkatársaként dolgozott.

A második világháború után megélte a mellőztetés keserűségét, de alkotókedve nem sorvadt el. India művészetéről írt magyar és német nyelvű nagy monográfiája jelentős elismerést hozott számára.

Az indiai kormány meghívására 1956-ban ismét álmai földjére léphetett. Feleségével, Aiditivel részt vehetett a buddhisták világkongresszusán, ahol előadásaival nagy sikert aratott. Több alkalommal fogadta Dzsavaharlár Nehru, India miniszterelnöke, aki tőle kapott hiteles tájékoztatást az 1956-os magyar forradalom kitörésének okairól és előzményeiről.

Ma is megszívlelendő Bethlenfalvy Géza indológus és tibetológus 1990-ben megfogalmazott értékelése: „Baktay nem hiába tartotta Csomát eszményképének, aki a maga áldozatával minden magyar orientalista védőszentjévé lett. Baktay Ervin pedig szívós munkájával láttatni engedte nekünk ezt a szentet, életművével pedig ugyanazt a célt szolgálta, mint Csoma: számunkra, magyarok számára hidat épített Kelet és Nyugat között.”

 

Festőnek készültem. Négy évig Münchenben éltem, Hollósi Simonnak, a nagy magyar mesternek az oldalán (…) Már ekkor egyre határozottabban a keleti tanulmányokba merültem: India szellemisége úgy vonzott, hogy csakugyan »előző életek emlékeinek« felébredését érezhetem ebben. A világháború aztán milliók sorsába szólt bele, az én sorsomat is döntően más irányba terelte. A harctéren félbeszakadt a festői munka, de a csöndesebb időszakokban annál inkább kínálkozott a könyv, az elmélyedő tanulmány. A festészet nem jelentett már hivatást, de megmaradt múlhatatlan élménynek, látásmódomra eltörölhetetlenül rányomta bélyegét: egy távoli, ősi és csodálatosan mély értelmű szellemiség tolmácsolása s még inkább benső teljes átélése vált célommá. Éveket töltöttem Indiában és fáradhatatlanul igyekeztem átéltté tenni mindazt, amit odáig csak tanulmányokon keresztül közelíthettem meg. India, Kasmír, Tibet, Kőrösi Csoma Sándor útja, hindu templomok misztikus légköre, bölcs emberek szavai, izgalmas tapasztalatok léha és hiú maharadzsák udvarában, testvéri találkozások igénytelen, nyomorúságosan szegény indiai parasztokkal (…) Utazni, látni, átélni. Nomád módra barangolni Himalája fenséges világában. Legszebb éveimnek ezek adták a tartalmát. De nagy ára volt: kevés híján életemmel kellett megfizetnem e csodálatos élményekért és különös ismeretekért. Súlyos betegen tértem haza. De India nemcsak sújtott, hanem ki is gyógyított: a jóga ősi módszerei, az életmód nálunk furcsának ható szabályozásai – ezek állítottak talpra. Szeretem a változatosságot, mert ez megakadályozza, hogy az ember megcsontosodjék és szűk körbe zárkózva elfeledkezzék az élet ezerarcú szépségéről. India megtanít rá, hogy a világ tarka képeiben csalóka fátylat lássak, amely a valót takarja...”

Baktay Ervin: Indiai éveim, Palatinus Kiadó, (2004)

 

baktay mellszobra

Baktay Ervin mellszobra az érdi múzeumkertben (Domonkos Béla alkotása)

 

Forrás: Magyarok a Föld körül (62-66. oldal) Bookazine Kft., 2014 ISSN 2064 8790

 

2 comments

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s