Mount Rushmore

Közzétette:

 

 

Mount Rushmore a 244. számú út mentén fekszik, déli irányban Keystone-tól, Dél-Dakotában. Az emlékmű legjobban helikopterről látható. A legközelebbi nagyváros Rapid City. Repülőjárat köti össze New Yorkkal és Londonnal. Menetrend szerinti buszok viszik utasaikat Minneapolisba, Cheyenne-be és Omahába.
Mount Rushmore a Fekete-hegységnek azon  része, ahol négy amerikai elnök 18 méteres portréja van a sziklából kivésve: George Washingtoné, Thomas Jeffersoné, Theodore Roosevelté és Abraham Lincolné. Az alkotást Gutzon Borglum szobrász készítette.

 

Mt._Rushmore_Early_Morning

Mount Rushmore kora reggeli napfényben

Az emlékmű ötlete eredetileg Doane Robinsontól, az itt született történésztől és publicistától származik. A megvalósítás célja a Fekete-hegység turistaforgalmának fellendítése volt. 1924-ben a kivitelezéshez sikerült megnyerni Gutzon Borglumot, s elhatározták, hogy az óriási elnökszobrokkal megalkotják a „demokrácia szent helyét”. Borglum az alakokat először egészen derékig ki akarta faragni a sziklafalból. Végül azonban tervét nem tudta megvalósítani. Amikor Borglum 1927-ben hozzáfogott a munkához, 56 éves volt, s élete hátralévő részét erre áldozta. Az alacsony, kopasz férfiút rendkívüli életkedv és hazafiság fűtötte, de nehéz volt vele együtt dolgozni. Örökösen a sajtó érdeklődésének középpontjában állt; több figyelmet szenteltek neki, mint más művészeknek együttvéve. Tőle származtak a tervrajzok; ő irányította a helyi kőfejtőket és munkásokat, akik a hatalmas fejek felületét dinamittal robbantották ki a sziklákból, majd vésővel és kalapáccsal faragták ki, miközben ingatag, bizonytalan állványzatokon billegtek. Borglum ötlete legalább annyira különösnek hat, mint neve. Teljes néven John Gutzon de la Mothe Borglumnak hívták. 1871-ben született, dán kivándorlók gyermekeként. Szülei mormonok voltak, apja fafaragóként dolgozott. Borglumot Xavierbe (Kansas), a jezsuiták által vezetett római katolikus diákotthonba küldték. Már ott kitűnt rajztehetségével. 1890-től Párizsban tanult, találkozott az általa nagyra becsült szobrásszal, Auguste Rodinnel. 1915-ben felkérték, hogy a Georgia állambeli Atlanta közelében, a Stone-hegyen készítse el Robert E. Lee hatalmas portréját. Borglum továbbfejlesztette az elképzelést. Hatalmas katonai díszszemlét akart kifaragni, a sziklákon 500 méter hosszan dombormű ábrázolta volna a szövetséges gyalogságot és lovasságot. Úgy gondolta, Lee, Stonewell Jackson és Jefferson Davis lovon ülnek majd. Borglum és a zsűri nem tudtak megegyezni, így a terv meghiúsult. Mount Rushmore-ban súlyos nézeteltérések alakultak ki Borglum és a nemzeti park felügyelősége között; a munka többször is félbeszakadt, vagy a pénzhiány, vagy a rossz időjárás miatt. Washington feje 1930-ra mégis elkészült. 1936-ban Jefferson, 1937- ben Lincoln és 1939-ben végül Roosevelt portréját is felavatták. Borglum hetvenévesen halt meg, ám hatalmas műve befejezetlen maradt. Fia, Lincoln Borglum egy ideig még folytatta a munkát, aztán az anyagi fedezet végképp elfogyott. A befejezetlen emlékmű csaknem egymillió dollárba került.

Mount_Rushmore_National_Memorial

A Mount Rushmore nemzeti emlékhely
(Az arcok sorrendben balról jobbra: Washington, Jefferson, Roosevelt, Lincoln)

Mount Rushmore közelében találhatunk egy másik, sziklába vájt hatalmas figurát, Korczak Ziolkowski alkotását, ami a nagy indián törzsfőnököt, Crazy Horse-t ábrázolja lovon ülve, meztelen felsőtesttel. A szobor 172 méter magas és 195 méter széles. Sziú törzsfők 1939-ben bízták meg a művészt az emlékmű elkészítésével. Ziolkowski egészen 1982- ben bekövetkezett haláláig dolgozott művén, de részletes terveket hagyott hátra a befejezéshez.
A Fekete-hegység a sziúk számára szent terület, amelyet az Egyesült Államok 1686-ban szerződésben is deklarált. Ez addig marad érvényben, amíg „folyók folynak, fű nő és a fákon levél sarjad”. Ám a szerződés időtlenségét megszegték. 1874- ben a hegyekben aranyat találtak, az aranyásók ellepték az indiánoknak ígért területet, de ők ellenálltak. Először hatalmas győzelmet arattak a Littie Bighorn-i csatában: George Armstrong Custer generálist és lovasságát utolsó katonáig megsemmisítették Végül is az indiánok Sitting Bull, Crazy Horse és más törzsfők vezetésével vereségei szenvedlek, és a fehérek elfoglalták a Fekete-hegységet.

Forrás: A világ csodái, Wikipédia
A képek nagyíthatóak

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s