Kamalduli remeték

Közzétette:

 

 

Romuald, a 952 táján született ravennai herceg húszesztendős lehetett, amikor visszavonult a világi élettől. Atyja megölte egyik rokonát, a családi tragédia hatására a művelt ifjú úgy döntött, bencés szerzetes lesz. Három év múltán Romuald már a magányt áhította: a Velence környéki szigetvilágban élő remete, Marinus tanítványaként az aszketikus életformát választotta. Néhány évre rá többekkel, köztük mesterével útnak indult a Pireneusokba, a Sant Miguelde Cuxa apátságba. Odaérkezésük után nem költöztek be monostorba: a rend lelki útmutatását követve remeteséget hoztak létre a közelben.

szent romualdRomuald a szerzetesi tökélyre, az eszményi szerzetesi közösség kialakítására törekedett. Rövidesen visszatért Itáliába, ahol több közösséget is alapított. A legenda szerint, immár „szent öreg”-ként, útközben kétszer megpihent Maldolo gróf birtokán, egy patak mellett, és csodás jelenést látott: „Egy csodálatos lépcsőt pillantott meg, mint egykor Jákob pátriárka is: ez a földről indulva egészen az égig ért, s rajta hófehér ruhába öltözött szerzetesek jártak fel s alá. Isteni elragadtatásából kis idő múlva felébredve eltávozott onnan, hogy fehér ruhás remeteség létrehozását rendelje el azon a helyen.”Így lett a gróf rétje, a Campo Maldolo névadóvá, Camaldoli pedig a rend központjává 1012 táján. A kamalduli rend első otthona ma is ott működik az Appenninek vonulatai között, 1200 méter magasan, egy fenyőerdő közepén, központi monostorral és a hegyoldalban épített remetelakokkal.

A kamalduli rend attól lett különleges a középkori szerzetesrendek között, hogy ötvözte a közösségi, szerzetesi és remeteéletet. Egyfajta „felkészítő intézmény”-nek számított, hiszen csak azok a szerzetesek költözhettek a különálló cellákba, akik kellő lelki előmenetelre tettek szert és az apát szerint is alkalmasak voltak arra, hogy teljes magányban folytassák a szerzeteskedést, lelki kapcsolatban maradva a közösséggel.

Majk_Kamalduli_szerzetesA kamalduli rendet 1072-ben II. Sándor pápa erősítette meg, szabályzatát pedig Boldog Rudolf foglalta írásba. Némasági fogadalom, szigorúság, bűnbánattartás, böjt és imádság azok helyett is, akik nem imádkoznak – ma is ezek a kamalduliak életének legfőbb jellemzői. A női ág, a kamalduli apácák ugyanezeket a szerzetesi életelveket követik, ám kevésbé szigorúan.

Történet

Magyarországon az elmúlt kétszáz évben feledésbe merült a fehér ruhás, hosszú szakállú, néma kamalduli remeték története. Oroszlány környékén máig sokan „Kastély”-ként emlegetik a majki épületegyüttest. A kolostorépület 1952-es államosításáig az Esterházy család grófi ágának vadászkastélya volt. Az 1860-ban megkezdett, akkor 250 ezer forint költségű nagyszabású átépítés során megőrizték a fönnmaradt barokk részleteket. Ekkor helyezték át a remeteség eredeti díszkapuját a nyugati kerítésfalba: nem akarták, hogy a remetelakokba költöztetett cselédség keresztüljárjon a kastélyon. A hajdan idegen számára megközelíthetetlen, világtól elzárt területen át vezet ma az idelátogató útja.

majk01(600x)

Majkon ma is végtelen nyugalom fogadja a vándort, a táj megőrizte 18. századi arcát. A domb tetején álló kamanduli remeteségről az útról nézve egyedül a dombok fölé magasodó templomtorony árulkodik.

 

A némasági fogadalmat tett szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét találhatja meg a látogató Majkon. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló az erdők ölelte, tavak szomszédságában fekvő remeteség, hanem Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes is egyben, amely tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll.

majk04

A 8-as számú, elöljárói cellaház a Foresteria emeleti folyosójának ablakából. A kőkerítés tetejére a fotó készítése után kerültek fel a szenteket ábrázoló kőszobormásolatok. Eredetijük a kiállításon lesz majd látható.

1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. A szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően a Rákóczihoz hű, dunántúli nemesi családok adományaiból épült a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége a hallgatás szimbólumaként, mely az ellenállás egyik utolsó lehetősége volt a Rákóczi-szabadságharcot követően.

Az épületegyüttes megtervezésével Esterházy József a neves osztrák barokk építészt, Franz Anton Pilgramot (1699-1761) bízta meg. A remeteség épületei által körülfogott templom alapjait 1753-ban tették le, és az alapkővel együtt a hallgatás jelképeként egy halat is elhelyeztek. Pilgram koncepciója nem valósulhatott meg maradéktalanul: az 1770-ben befejeződött építkezés során az eredetileg tervezett húsz remetelakból csak tizenhét készült el. A házak magyar arisztokrata családok adományaiból épültek, donációjukat a lakok főhomlokzatán elhelyezett címerük jelzi.

Majk_bejárat_KK

Kolostor bejárat

1806-ban gróf Esterházy Károly megvette a birtokot és a területet bérbe adta. Majkon ebben az időben a környék legnagyobb posztógyára működött, a cellaházakban ekkor munkások laktak, az egyikben iskolát rendeztek be.

Majk_templomtorony1810 nyarán egy villámcsapás következtében a Szent Jánosnak szentelt templom tetőszerkezete leégett. Részben az oroszlányi evangélikusok, részben Esterházy Károly csákvári kastélyának bővítéséhez szállíttatták el a köveket. A torony egyik oldalán, a sekrestye boltozatcsonkján még ma is látható freskótöredék. A II. világháborúban a kastély keleti mellékszárnya és a főszárny csatlakozó része leégett, ekkor pusztult el a családi levéltár anyaga, könyvritkaságok, újságok és több értékes bútordarab is. A háborút követően az épületegyüttes kórházként működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé. Az egykori berendezésből a helyszínen ma csak nagyon kevés tárgy emlékeztet a régi időkre, a refektórium és a vadászterem kályháin kívül az emeleti kandalló és két csillár.

Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, 1993-ban állították helyre a templomtorony alsó részét, a modern toronyóra 1992-ben került ide. Az egykori jégverem átalakításával hozták létre a napjainkban is működő büfét. A majki kamalduli remeteség 2001-től a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, 2012-től – jogutódaként – a Forster Központ kezelésében áll.

Cellaházak

A szabályosan elhelyezkedő, egységes alaprajzi kialakítású remetelakok modelljei a középkori olasz remetekolostorok lehettek.

Majk_Kamalduli_remeteseg

Az egyes cellaépületekre külön alapítványt hoztak létre, amely fedezte az építkezés és később a remete ellátásának költségeit. Az egyszerű külsejű cellaházak oromzatán a támogató főúri családok, főpapok márvány és homokkő címerei és a hozzá tartozó feliratok láthatók, a kerítés bejáratának

majk-9351

szemöldökgerendájára pedig a szent nevének felirata került. A címereket a tatai Mess János György és a bécsi Bechert József faragta.

Minden cellaház négy helyiségből állt, a folyosóról jobbra nyílt a freskókkal, stukkókkal gazdagon díszített, oltárral felszerelt kis kör alaprajzú kápolna, vele szemben helyezkedett el az egyszerűen, egy ággyal, kandallóval és könyvszekrénnyel berendezett lakószoba, innen nyílt egy kisebb műhely, vele szemben, pedig a kamra a falba mélyített reteráttal. A helyiségeket csehboltozattal illetve fiókos dongaboltozattal fedték.

Az egyes cellák kápolnáik díszítésében, jellegében eltértek egymástól. A más-más szent tiszteletére felszentelt díszesen festett, stukkóval díszített kápolnákat tégla, vagy fa márványborítású intarziás oltárral és a szent oltárképével látták el.

Forrás: Kamalduli Remeteség Majk (majk.hu), National Geographic Magazin (2014. december)

 

One comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s