Edgar Degas

Közzétette:

 

 

Teljes és eredeti nevén Edgar-Germain-Hilaire de Gas (Párizs, 1834. július 19. – 1917. szeptember 27.) francia festőművész és szobrász.

Edgar de Gas 1834. július 19-én született Párizsban. Nagyapja a francia forradalom elől Nápolyba költözött, s olasz lányt véve feleségül, itt alapított családot. Csak fia, a művész apja tért később vissza Franciaországba, hogy a Nápolyban működő családi bankház párizsi fiókintézetét vezesse. Felesége a New Orleans-i francia családból született Celestine Musson volt. Fiuk kivételes festői tehetsége hamar megmutatkozott. A festészet iránti érdeklődését apja, aki igen művelt, zene- és művészetkedvelő ember volt, maga is támogatta, mikor fiának végigmutogatta a párizsi múzeumokat és gyűjteményeket, hogy művészi ízlését nevelje. Az érettségi után – 1853-ban – De Gas, vagy ahogy nevét maga írta, Degas, egy rövid ideig jogot hallgatott, de csakhamar szakítva ezzel, érdeklődése a festészet felé fordult. Másolta a Louvre és a Cabinet des Estampes remekműveit, és előbb Félix Joseph  Barrias nevű közepes tehetségű festőnél, majd 1845-ben Lamothe, az egykori Ingres tanítvány műtermében ismerkedett a festészettel. 1855-ben rövid ideig az Ecole des Beaux-Arts növendéke volt, s ezzel tanulmányai be is fejeződtek. Már korai Edgar_Germain_Hilaire_Degas_1855munkái: az 1854-55-ben készült Önarckép, az 1857-ben festett nagyapja arcképe, vagy testvére, a tengerészkadet Achille de Gas egyenruhás képmása fölényes tudású kész művésznek mutatják. Műveinek világos formái és tiszta vonalai arról tanúskodnak, hogy példaképe Ingres volt.
1854-től több utazást tett Itáliába. Előbb Nápolyba utazott nagyapja meglátogatására, majd 1856-57-ben több várost, köztük Rómát járta be, 1858-tól pedig hosszabb időt töltött Firenzében, apai nagynénjénél, a Bellelli családnál. Itt kezdte el foglalkoztatni első nagy kompozíciója, a rokon családról festett csoportkép. Számos rajzot készített, de magát a nagyméretű vásznat Párizsban fejezte be a vázlatok és tanulmányok alapján, mely festésmód mindvégig jellemző maradt Bellelli család portréjaDegas-ra. A Bellelli család (1859-60) csoportképén festészete eddigi erényei mellett egy új vonás is jelentkezett, a kompozíció merészsége, illetve az a hallatlan természetesség és ésszerűség, melyet a kompozícióval elért, amikor a családfőt egy, a nézőnek háttal álló karosszékben oldalt fordulva festette meg. Mennyire más volt ez a természetesség látszatát keltő nézet, mint a kor szokásos portrébeállításai. A világos formák, tiszta vonalak, a természetes mozdulat és komponálatlanság látszatát keltő kompozíció, amelyek a képét jellemzik, ettől kezdve mindvégig Degas művészetének jellemző vonásai maradtak.
Közben azonban Degas adottságaitól eltérő kompozíciók festésével is kísérletezett. Az 1860-as évek elején néhány történeti kompozíciót festett, mint a Spártai lányok verekedésre hívják ki a fiúkatSpártai lányok verekedésre hívják ki a fiúkat Úrlovasok indulás előtt (1860) vagy a Semiramis várost alapít (1860-65), de persze ezek a képek mégsem szabályszerűen akadémikus vásznak. A fiatal spártaiak Degas-nál inkább kötekedő nápolyi suhancok, s nem az előírásos klasszikus ideál megtestesítői. A Semiramis kompozíciója – amelyet állítólag egy operai színpadkép ihletett – is teljesen más, mint a szokásos beállítások.
Manet és Degas 1862-ben ismerkedett meg egymással. Az ismeretségből gyorsan barátság lett. A két fiatal művészt sok szál fűzte egymáshoz: az azonos nagypolgári származás, az egyforma műveltség és neveltetés, és ami a legfontosabb volt, a művészetről vallott közös nézetek. Mindkettőjükben egyformán erős volt a valóság iránti érzék.
Az impresszionista festészet alaphangjára is egyszerre talált Manet és Degas 1862-ben. Manet ekkor festette a Térzene a Tuileriák kertjében (1862) című képét, amelyen már jelentkezett a későbbi impresszionizmus minden jellegzetessége. A kép a park fái közt sétáló tömeget ábrázolja, s ez az ábrázolás már a mozgalmas látvány pillanatnyiságát  ragadta meg. A képen különben rajta van Offenbach, Théophile Gautier, Baudlaire, Eugéne Manet, a festő testvére, de szerepel rajta Manet baráti körének néhány tagja is, mint Fantin-Latour és Zacharie Astruc, sőt a kép bal szélére magát is odafestette a művész.
Úrlovasok indulás előttDegas pedig ekkor készítette az Úrlovasok indulás előtt című, az első lóversenyt ábrázoló 8 művét, melyet később még sok hasonló témájú fog követni, mely Manet figyelmét is ráterelte a témára. A látvány, a mozgás pillanatának a rögzítésével e képen is csírájában már ott rejlett az impresszionizmus lényege.
Manet 1863 tavaszán ismét kiállított a Martinet Galériában. A tárlaton szerepelt a Térzene a Tuileriák kertjében, a  Lola de Valence és a Spanyol táncosok is, összesen 13 festmény.

Forrás: Pataky Dénes – A francia impresszionizmus 10-12. oldal) Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest 1973

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s