Székely életek – Szatsvay Sándor

Közzétette:

 

 

ESZTELNEK

Esztelnek

Sokan voltak azok a székelyek, akik vérrel vagy tollal beírták nevüket működésükkel az emberek emlékezetébe. Nehéz kiválogatni, hogy kik is azok, akik leginkább említésre méltó szerepet töltöttek be. A következőkben bemutatandók közé azokat a már nem élő székelyeket válogattuk ki, akik nemcsak kiemelkedők voltak, hanem kezdeményező vagy magas szintű munkálkodásukkal igen értékeseknek látszanak. Éppúgy, mint ahogy a helytörténeti, köztörténeti adatok sem merítik ki a megismerhető anyag teljességét, az életrajzi adat is csak szemelvényes. Több vastag kötet sorozatára volna szükség ahhoz, hogy minden ide vonatkozó ismeret leglényegesebb része bemutatható legyen.

Szatsvay Sándor

A család Lécfalván és Esztelneken élt ágából származott, de ő maga Marosvécsett született 1725-ben. Tanulmányait Nagyeneden, Kolozsvárott kezdhette, majd Debrecenben végezte. Német- franciaországi útjai szélesítették látókörét.
Amikor 1779-ben Ráth Mátyás evangélikus lelkész Pozsonyban megalapította az első magyar nyelvű újságot, Szatsvay újságíróként dolgozott itt. A lap 1780 január 1-től kezdve hetenként kétszer jelent me. 1784-1786 között Szatsvay lett a lap szerkesztője. Ezt követően 1787-ben "Magyar Kurir" címen politikai hírlapot indított; ennek társlapja volt a Magyar Músa"Magyar Múzsa". A "Magyar Kurir"-ban Szatsvay II. József császár újításait pártolta, remélve, hogy ezzel elősegíti a régi rendiség korlátainak felszámolását. A francia forradalmi alkotmány mellett is megnyilatkozott. Céljának tekintette, hogy ne maradjon a nép , "szüntelenül idétlen gyermekségben" és buzdított "az áldott természet  közelebbrőli megismerésére", A "Magyar Múzsá"-val viszont az volt a célja, "hogy azokat az új dolgokat, amelyek a Tudományoknak és a szabad szép Mesterségeknek kerületében befoglaltatnak, született nyelvünkön vigye meg az olvasóknak."
1792 végén, alighogy Ferenc császár trónra léptével beköszöntött a maradibb irányzat, Szatsvayt eltiltották a szerkesztéstől. Bécset — ahol a lapszerkesztés addig folyt — el kellett hagynia. Kolozsvárott telepedett le. Immár  nélkülözve a széleskörű sajtónyilvánosság nagy befolyását, 1815-ben bekövetkezett haláláig a műveltség terjesztését és a magyar nyelv művelését pártfogolta.
Szatsvay korábban néhány névtelen röpiratot és verset is írt, amelyek közül az előbbieket — erősen gúnyos hangjuk miatt — az egyházi körök kifogásolták.
Szatsvay Sándor a magyar nyelvű hírlapírás egyik úttörő egyénisége volt.

Szerző: Balás Gábor – A Székelyek nyomában (302-303. oldal) Panoráma, 1984 ISBN 963 243 253 3 ISSN 0133-7327

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s