Bánki Donát gépészmérnök, feltaláló

Közzétette:

 

Bánki Donát (Bakonybánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1. eredeti neve Lőwinger Donát, korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, feltalálója, egyetemi tanár.

Bánki DonátA sokoldalú gépészmérnök feltaláló, Bánki Donát (Bakonybánk, 1859. jún. 6. – Budapest, 1922. aug. 1.) már egyetemi hallgató korában kitűnt tehetségével: negyedéves korában Horváth Ignác mechanika professzor mellett volt tanársegéd. 1882-99 között a Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyár gépkonstruktőre, később osztályvezetője majd főmérnöke lett. Sikeres tervei közül kiemelkedik a pesti Duna-parton felépített gabona-elevátor, a Mechwart-féle forgóeke tökéletesítése, továbbá vasúti váltók, fordítókorongok, különböző turbinák megalkotása fűződik a nevéhez. Már gépészmérnök hallgatóként pályadíjat nyert A gázgépeknél használandó legcélszerűbb méretek és keverékek meghatározása című tanulmánya, amely nyomtatásban is megjelent magyar és német nyelven. Amikor a Ganz-gyár a gázmotorok fejlesztésével megbízta, Bánki a Műegyetem gépműhelyének vezetőjével, a későbbi gyáralapítóval, Csonka Jánossal kezdett hozzá egy, a meglevőknél gazdaságosabb működésű motortípus kidolgozásához. Eredményes együttműködésüket közös szabadalmak sora tanúsítja: Újítás gázgépeknél, Újítás gáz- és petróleum-motorokon (1888), Gáz- és petróleum kalapács (1889), Újítások petróleum-motorokon (1893). Ez utóbbiban van szó először a világon a karburátorról. A Bánki-Csonka-féle motorokat a Ganz-gyár sorozatban gyártotta. Közben Bánki önálló szabadalmi bejelentéseket is tett: 1894-ben a nagynyomású robbanómotorról, amit 1898-ban már tökéletesített a vízbefecskendezéses hűtés alkalmazásával. De volt szabadalma motorkerékpárra (1894), elsőkerék meghajtású autóra (1902), gőzturbinára (1903) is.

Bánki Donát életének második felében professzor lett a Műegyetemen. Először az emelőgépek és gépelemek tanszéken tanított, majd a hidrogépek tanszékén lett tanszékvezető. Rövid időn belül ezeken a számára új területeken is maradandó alkotásokat hozott létre. 1903-ban szivattyúszelep szabadalmat jelentett be, 1905-ben pedig egy konferencián ismertette gőzturbina-elméletét. Évente tett tanulmányutakat az iparilag fejlett országokba szakterületének tanulmányozására, 1908-ban az Egyesült Államokba is eljutott. 1912-ben tartotta akadémiai székfoglaló előadását Folyadékok mozgása hajlított csatornában címmel. 1916-ban jelent meg híres könyve, az Energia átalakulások folyadékokban. Ugyancsak ebben az évben szabadalmaztatta vízturbina találmányát. A legyártott több száz darabból még száz év múltán is akadtak működő példányok, sőt, az ENSZ egy tanulmányban ajánlotta alkalmazásukat a fejlődő országokban. Bánki közvetlenül halála előtt még egy fontos tanulmányt tett közzé turbinája jó hatásfokának elméleti igazolásáról.
Emlékét nemcsak számos utca és iskola elnevezése, szobor és emléktábla őrzi, hanem egy 1984-ben szülőfalujában felavatott emlékpark is.

 

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s