Székely életek – Tamási Áron

Közzétette:

 

 

Tamási Áron szülőháza

Tamási Áron szülőháza

Sokan voltak azok a székelyek, akik vérrel vagy tollal beírták nevüket működésükkel az emberek emlékezetébe. Nehéz kiválogatni, hogy kik is azok, akik leginkább említésre méltó szerepet töltöttek be. A következőkben bemutatandók közé azokat a már nem élő székelyeket válogattuk ki, akik nemcsak kiemelkedők voltak, hanem kezdeményező vagy magas szintű munkálkodásukkal igen értékeseknek látszanak. Éppúgy, mint ahogy a helytörténeti, köztörténeti adatok sem merítik ki a megismerhető anyag teljességét, az életrajzi adat is csak szemelvényes. Több vastag kötet sorozatára volna szükség ahhoz, hogy minden ide vonatkozó ismeret leglényegesebb része bemutatható legyen.

Tamási Áron

Farkaslakán született 1897-ben és neve hivatalosan Tamási János Tamási Áron arcképe és aláírása 1935-bőlÁron volt. 13 éves koráig szülőfalujában nevelkedett. Ekkor történt, hogy rokona pisztolyával játszadozott, a pisztoly elsült a tenyerében és szétroncsolta bal hüvelykujját. Ennek köszönhető, hogy szülei alkalmatlannak vélték a falusi munkára és Tamási Áron préposthoz, a fiú nagybátyjához fordultak, szerezné be egy iskolába. Így került ingyenes növendéknek a székelyudvarhelyi gimnáziumba. 1917-ben hadi-érettségit tett, mert besorozták a császári és királyi 46. gyalogezredbe. Kiképzéskor, midőn a hasra fekvést gyakorolták, mutatta meg csonkulását. Az orvos "szamár volt fiam, aki besorozta" megjegyzéssel felmentette a szolgálatból. De nem szerelték le, hanem postásnak Boszniába vitték, majd onnan Gyulafehérvárra került tiszti iskolába. 1918-ban Piavénál harcolt az olasz harcvonalban; hadapródjelölt őrmester lett. A háborút követően a kolozsvári egyetem jogi karán, majd a Kereskedelmi Akadémián tanult. Egy ideig banktisztviselőként dolgozott.
Első novellája — amellyel pályadíjat is nyert –, Szász Tamás a pogány" 1922-ben jelent meg Kolozsvárott, a "Keleti Újság"-ban. 1923-ban az erdélyi Tizenegyek antológiájába Tamási Áron műve is bekerült. Ezután három évet  — 1923-1926-ig — New Yorkban töltött, ahol dobozgyártással is foglalkozott, de írásait mindig hazaküldözgette. 1926-ban, Kolozsvárra visszaérve, Benedek Elek köréhez csatlakozott. A kolozsvári évek alatt a Marosvécsett, Kemény János udvarházában megalakult Erdélyi Szépmíves Céh tagja lett, s írt folyóiratukba, az "Erdélyi Helikon"-ba is. Az  Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában jelent meg Tamási Áron trilógiája: "Ábel a rengetegben" (1932), "Ábel az országban" (1933), "Ábel Amerikában" (1935), valamint a "Jégtörő Mátyás" és "Tündöklő Jeromos" (1936). Sajátos humora, érzékletes előadásmódja, zamatos beszéde és írásainak különös hangulata azonnal megragadta az olvasókat. A harmincas években már beérkezett író volt. 1935-ben került színpadra 1932-ben írt mesejátéka, az "Énekes madár".
Tamási Áron_2A Helikon íróin kívül kapcsolatba került a "Korunk", az "Erdélyi Fiatalok", majd a mai "Válasz" és a "Márciusi Front" írógárdájával. 1937-ben szervezője és elnöke lett a Vásárhelyi Találkozónak. 1939-ben jelent meg "Szülőföldem" című könyve. Kétszer is kitüntették a Baumgarten-díjjal (a második világháború előtti idők magán alapítású, jelentős irodalmi díja).
A háború után Tamási Áron végleg Budapesten telepedett le. 1948-ban a ""Zöld ág", 1953-ban a "Bölcső és bagoly", majd a kitűnő humorú, "Hazai Tükör", a "Szirom és boly" s a "Hétszínű virág" című könyvei láttak napvilágot. Műveiben hol kedves humorral, hol tragikus színekkel ecseteli a székely nép életét, a székely falu világát. A székely falu életére oly jellemző elbeszéléseinek gyűjteményes kötete halála után jelent meg, igaz barátja, Nagy Imre rajzaival s borítólap-festményével. Tamási Áron regényei a mesék világába repítik el az olvasót. Egyszerre misztikus és meseszerű is. Írásait át-meg áthatja a népmesék hangulata és a szürrealisztikus természetszemlélet. Nála semmi sem lehetetlen, semminemű furfangosság, alakváltoztatás, álomlátások, ördöggel-cimborálás.
A faluvégen, a virágos fűben szendergő két bakkecskéről írja: "A gyapjuk selymesen fénylik a napon és kacskaringós gyönyörű kivirágozva illatozik. Mind a kettőé csupa rozmaringot hajtott." Másutt így ír: "Aztán gondol egyet s nagy bizalommal ráugrik egy csillagra, onnét a másra, ismét másra, s végtelen tereken így halad keresztül". Vagy: "Ma élnek s meg is módosodtak, mert Göncöltől megvették a kisebbik szekeret, amivel minden éjjel bejárják a magos eget."
Tamási mesevilágában nagy szerepe van a tájnak, s ez a táj mindenkor a Székelyföld varázsát sugározza: "Csodálatos templom! Oltárán harmat a neve a bornak. Orgonáján szelek játszadoznak lágyan vagy tomboló gerjedelemmel. Szertartásának nyelvén az ember, az állatok, a növényfélék és a föld egyformán beszélnek. Mély, mint az ismeretes tengerek együtt. Magas, mint a végtelen űr és tornyának tetején eleven angyal trombitál.
Felséges templom: ez a havasi mező!"

Tamási Áron 1943-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1945-1947 között a parlament meghívott képviselője volt, 1954-ben megkapta a Kossuth-díjat.
A politikai élettől hamarosan visszavonult, de írói munkásságát haláláig folytatta. 1966-ban halt meg, súlyos betegségben.
Öccse, Tamás Gáspár is író. Emlékezése, a "Vadon nőtt gyöngyvirág" a székely paraszti világ 20. századi hiteles dokumentuma. Bátyjáról is írt monográfiát.
Tamási Áron életrajzírója, Feja Géza írja: "Tamási a székely nép természetes költészetét, ezt a csodálatos bimbózást virágoztatta ki, a nép magatartásából pedig hősöket teremtett. De magával hozta népének magasabb rendű emberi igényét."
Maga Tamási Áron pedig így vélekedett a székelységről: "Valóban olyan életforma ez, melyben a közösség az első és a legfőbb személy, s lelkében változatlan, csupán az atyák és a fiak cserélik egymást."

 

Írta: Balás Gábor – Székelyek nyomában (274., 350-353. oldal) Panoráma, 1984 ISBN 963 243 253 3 ISSN 0133 7327

One comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s