Kréta

 

 

Kréta 8300 négyzetkilométeres területével a mai Görögország legnagyobb szigete, kelet-nyugati hosszúsága kb. 250 km, míg észak-déli szélessége 12-57 km. A szigeten keresztül húzódó hegység legmagasabb pontjai a Fehér-, az Ida- és a Dikté-hegyek.

 

kreta-latkep

Krétai látkép

Ezen a szigeten alakult ki Európa első magaskultúrája, az ún. minósi kultúra. Habár meghatározóak voltak a keleti vonásai, hiszen a szigetet elsőként benépesítők valószínűleg Elő-Ázsiából vagy Anatóliából érkeztek, mégis nagy mértékben különbözött a keleti kultúráktól. Már a neolitikumból származó leletek is jelentősek, a sziget fénykorát azonban a bronzkorban élte, amikor olyan híres paloták épültek, mint Knóssos, Phaistos, Mallia, Zakro. Ezekben palotaközpontokban szerveződött meg a sziget politikai és gazdasági élete.

 

kretai-taj

Krétai látkép

Kr.e. 1450 körül természeti katasztrófa rázta meg a virágzó krétai kultúrát. A tőle északra fekvő Théra (Szantorini) szigetén lévő vulkán kitörése hatását éreztette Krétán is.

Ezt a válságot még sikerült kiheverniük, újjáépültek a paloták, de alig egy generációval később egy idegen, valószínűleg görög eredetű támadás söpört végig a szigeten, amelynek már nem tudtak ellenállni és a krétai civilizáció elveszítette önállóságát. Az Kr.e. 9. és a Kr.e. 7. sz. folyamán újra jelentős kulturális központként működött, de a görög klasszikus korban már veszített jelentőségéből és fokozatosan lehanyatlott.

 

ko-edeny larnax

Talp nélküli, felfelé szélesedő, erősen behajló peremű kőtál, amely sárga foltos szürke szerpentinből készült. Jellegzetes formája alapján az ún. ‘madárfészek’-tálak csoportjába tartozik. A típus virágkora a krétai paloták korát közvetlenül megelőző időszakban és az első paloták korának kezdeti szakaszában volt (középső minósi I-II fázis). A nagyrészt csak Krétán elterjedt edénytípus készítési helye Közép- és Dél-Krétán (Mesara-síkság) volt.

Négy lábon álló hosszúkás, szabálytalan négyszögletes testű terrakotta koporsó, ún. larnax.

Fedele nyeregtető alakú, négy sarkában függőleges gyűrűvel, a fedelet a koporsótesttel összefogó zsinórok felerősítésére. A fedél teteje vízszintes lapban végződik, ami a koporsótető felemelésére szolgál.

A ládán és a fedélen festett hullámvonalas díszítés, amit sokan a tenger jelképszerű ábrázolásaként értelmeznek.

Formája alapján a láda alakú larnaxok típusába tartozik, amelyek mintájául faládák, a krétai háztartások közkedvelt tároló-alkalmatosságai szolgáltak, s amelyek típusa alighanem Egyiptomból származik.

 

A krétai civilizáció hatása a görög szárazföld kultúrájára azonban maradandó jelentőségű, és a görög mitológiában is megőrizte kiemelt pozícióját, mint Zeus születésének és nevelkedésének helyszíne.

Forrás: Szépművészeti Múzeum

4 hozzászólás a következőhöz: “Kréta

  1. […] a sajátos krétai kultúra keleti gyökerekkel bírt, de mégis az első európai magaskultúrának tartják, amely […]

  2. […] ennek tudható be, hogy ez a virág díszíti az itt vert pénzek hátlapját. A szigetet először Kréta irányából a minósiak hódították meg és hoztak itt létre kolóniát a mai Trianda […]

  3. […] évezredben feltalálták a vitorlás hajót, ami föllendítette a nemzetközi kereskedelmet. A krétaiak gyapjúholmit adtak cserébe ércekért, mivel a bronz mindinkább a hétköznapi élet […]

  4. […] Kréta északi partján épült fel a legnagyobb palota, melyet sokáig a többi krétai palota mintájának tartottak. A régészeti kutatások azonban bebizonyították, hogy nagyjából egy időben épült fel a többivel, tehát valószínűleg máshonnan,feltehetően Észak-Szíriából vettek át egy már korábban kész sémát, és azt alakították a saját igényeiknek megfelelően. Knóssost először Minos Kalokairinos krétai régész kezdte el ásni, majd Sir Arthur Evans (1851-1941) angol régész tárta fel 1900-tól kezdve több éven át, rádöbbentve a tudományos világot, hogy létezett egy önálló minósi kultúra a mykénéi előtt, de ugyanakkor az ő elképzeléseit és rekonstrukciós munkáját a későbbi kutatások nem mindenben igazolták. Az egyik leghíresebb ilyen tévedése talán a „tollkoronás herceg” nevű freskó restaurálása: három töredékes freskóból rakta össze Evans, így alkotva meg egy teljesen új, a minósi időkben soha nem létezett ábrázolást. […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s