Minósi kultúra

Sir Arthur Evans (1851-1941) nevéhez kötődnek az első komoly krétai régészeti feltárások, elsősorban Knóssosé. Ő volt az továbbá, aki megkülönböztetésül a szárazföldi, ún. mykénéi kultúrától, minósinak nevezte el a krétai bronzkori civilizációt, a mitikus knóssosi királyról, Minósról. Szintén Evans volt az, aki meghatározta kronológiáját is: kb. Kr.e. 3000-1400 tartott a minósi kultúra, virágkora az 1700-1450-ig tartó időszakra tehető.

Ez a sajátos krétai kultúra keleti gyökerekkel bírt, de mégis az első európai magaskultúrának tartják, amely jelentős hatást gyakorolt a mykénéi szárazföldi görög kultúrára, és azon keresztül a későbbi görög és így az európai kultúrára is.

Művészetében kimutathatók a már említett keleti elemek, elsősorban egyiptomi és szíriai hatások, de mindenképpen egy új kultúra eredményeiről kell beszélni: változatos formájú kővázák, kiemelkedő fémművesség, fajansz, üveg és elefántcsont-tárgyak, pecsétlők, továbbá a jellegzetes krétai kerámiák, mint fémedényeket utánozni igyekvő tojáshéj kerámiák, vagy a sötét alapon vörössel és fehérrel festett Kamares-vázák jellemzik, továbbá kiemelkedő szépségűek freskói is.

Kamares váza, a Kr.e. 1800 k.

Rendelkeztek saját írással is. A legkorábbi, Evans által hieroglifikusnak elnevezett írásuk képekből állt: mindössze egyetlen emlék maradt fenn róla, a phaistosi korong. Ezen a korongon ráadásul még külön érdekes, hogy a jeleket rápecsételték az agyagkorongra: nem vésték, nem karcolták – hanem előre elkészített pecsétlőkkel belenyomták, és így hoztak létre összefüggő szöveget. Ezért tulajdonképpen a phaistosi korong az első nyomtatott írásbeli emlék, habár a felirat értelmét eddig megfejteni senkinek sem sikerült.

A paloták korában alakult ki az ún. lineáris A írás. Mivel azonban az az etnikum, amely ezeket az írásokat használta, nem görög volt, ezért nyelvük ismerete nélkül mind a két írás máig megfejtetlen. Nem így a lineáris B szótagírás, amely az Kr.e. 1450 körül bekövetkező katasztrófák után jelent meg a szigeten és a szárazföldön: a görög nyelvű mykénéiek alakították ki a lineráris A alapján. Nyelve tehát már görög volt, ezért ezt sikerült is megfejteni.

A phaistosi korong

Földrajzi elhelyezkedése révén a minósi kultúra jelentős kereskedelmi tevékenységet folytatott, leginkább a levantei térséggel és Egyiptommal, illetve gyarmatokat is létesített Kythéra, Mélos és Théra szigeteken. A civilizáció Kr.e. 1450 körül a Théra (Szantorini) szigeti vulkánkitörés miatt meggyengült, majd egy generációval később a mykénéiek hódították meg.

A minósi kultúra talán legfontosabb jelentősége, hogy kapcsolódási pontot teremtett kelet és nyugat között.