Rhodos

 

 

A görög szigetvilág délkeleti részén, Kis-Ázsia partvidékéhez közel fekvő Dodekannésos (gör.: tizenkét sziget) szigetcsoportjának legnagyobb és legjelentősebb szigete Rhodos, amely nevét a mitológiai Rhodé nimfa és Hélios, a napisten gyermekéről, Rhodosról kapta. Későbbi (téves) görög etimológia szerint a sziget neve a ródon, rózsa szóból származik, ennek tudható be, hogy ez a virág díszíti az itt vert pénzek hátlapját. A szigetet először Kréta irányából a minósiak hódították meg és hoztak itt létre kolóniát a mai Trianda településén. A minósiaktól a mykénéiek vették át a sziget feletti ellenőrzést, ennek a folyamatnak a lenyomata jól megfigyelhető Trianda régészeti ásatásokon feltárt rétegeiben is. A mykénéi anyagi kultúra, temetkezési szokások a sziget egész területén egyeduralkodóakká váltak. Az argolisi import kerámia mellett a helyi készítésű mykénéi kerámia is hamar megjelent. A helyi kerámiaművesség egyedi, regionális elterjedésű típusokat is kialakított (pl. a jellegzetes három lábon álló ún. kosáralakú edényeket). Ezt követően a sziget dór uralom alá került.

rhodos

Rhodosi tájkép

A történeti időkben a sziget három polisból állt: Kameiros, Ialysos, Lindos. A városok névadó hérósai a mitológia szerint Hélios és Rhodé nimfa unokái voltak. Kameiros és Ialysos a sziget nyugati partján, Lindos pedig a keleti partvidéken feküdt. A sziget városállamai részt vettek a görög gyarmatosításban is: a Kr.e. 7.sz. elején Krétával közösen rhodosiak alapították a szicíliai Gelat. A három rhodosi polisz Kos-szal, Knidosszal és Halikarnassosszal együtt alkotta az úgynevezett Dór Hexapolis konfederációját.

Kr.e. 408-ban a három város együttesen alapította meg, és lakóival telepítette be a sziget északi csúcsán fekvő, új„fővárost”: Rhodos városát. A szabályos utcahálózatú város megtervezését az ókor leghíresebb építészének: Hippodamosnak tulajdonítja a hagyomány.

Az archaikus kor tekinthető Rhodos virágkorának, főként a kerámia gyártás és elosztás tekintetében vált az egyik legjelentősebb központtá. A helyi készítésű kerámiafajták közül a nevét egy dél-rhodosi lelőhelyről Vrouliainak nevezett sajátos díszítésmódú edénytípus emelhető ki. Több más, kezetben rhodosi gyártásúnak tartott archaikus kerámia stílusról utóbb kiderült, hogy Milétosban készültek (pl. a Vadkecske és Fikellura stílusról).

 

Akropolis, Lindos

Lindos akropolisa az Athéné templom romjaival

Rhodos második virágkora a hellénisztikus időszakra esett, amikor a sziget a Mediterráneum egyik legjelentősebb kereskedelmi központja volt. Ebben az időszakban híres művészeti központ és rhétorikai iskola is működött a szigeten, a római korban olyan hírességek tanultak itt, mint Cato, Cicero, vagy Iulius Caesar. Kr.e. 166-ban a sziget prosperitása megszakadt: a rómaiak Délos szigetét tették meg a régió legfontosabb szabad kikötőjének.

Forrás: Lebegyev Judit – Lexikon

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s