Bláthy Ottó Titusz, a transzformátor szülőatyja

Közzétette:
1860 Augusztus 11. (149 éve történt)
Tatán megszületett Bláthy Ottó Titusz, a transzformátor szülőatyja.

Bláthy Ottó Titusz a bécsi műegyetemen szerzett diplomát, majd a MÁV-nál, később a Ganz villamossági osztályán dolgozott. Itt ismerte fel a mágneses Ohm-törvény gyakorlati alkalmazását, így gépeit már számítások alapján méretezte. Sokat foglalkozott a különböző áramelosztó-rendszerekkel, és ennek köszönhetően hamarosan megszületett az első transzformátor, továbbá kifejlesztette és szabadalmaztatta az első wattmérőket és áramfogyasztás-mérőket is. Másik fő érdeme a nagyvasúti villamosmozdonyok fázisváltójának tökéletesítése volt.


BLÁTHY OTTÓ TITUSZ
(1860 – 1939)

Tatán született, iskoláit is itt, illetve Bécsben végezte. 1882-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a Bécsi Mûegyetemen. 1883-ban lépett a Ganz-gyár kötelékébe, mint gépszerkesztõ. Munkássága egész életére a gyárhoz kötötte. Kiemelkedõ képességû ember volt. Gyorsan átlátta a problémákat, rendkívüli emlékezõtehetség jellemezte. Elsõként ismerte fel a mágneses Ohm-törvény gyakorlati alkalmazásának lehetõségét.

Legjelentõsebb találmánya az 1885-ben Zipernowskyval és Dérivel közösen megalkotott transzformátor. A transzformátorokat Bláthy javaslatára zárt vasmaggal készítették. Közös munkájuk a korabeli elektronika egyik legfontosabb találmányát eredményezte. Száznál is több szabadalma fõleg a villamos gépek területére vonatkozott.

1887-tõl a váltakozó áramú generátorok párhuzamos kapcsolásával kísérletezett, amelyet rá egy évre egy olaszországi erõmûben valósítottak meg. Világszenzációt jelentett, hogy elsõként kapcsolt össze hõerõmûvet vízierõmûvel. 1889-ben megszerkesztette a róla elnevezett fogyasztásmérõt. Több hasonló szerkezet is ismert volt, de csupán Bláthyé vált be a gyakorlatban. 1912-ben tökéletesítette, így mérése pontosabb lett. A ma használatos fogyasztásmérõk is az általa feltalált készülék elvén mûködnek. 1927-tõl a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Budapesti és Bécsi Mûegyetem tiszteletbeli doktora volt, számos kitüntetésben részesült.

Mag- és köpenytranszformátor (1885)

Az elektromos ipar fejlõdését gátolta, hogy a dinamó csupán közeli helyekre tudta zavartalanul átadni az áramot, nagyobb távolság esetén az energia túlnyomó része a vezeték felmelegedése miatt “elveszett”. A kor elektrotechnikusai tisztában voltak azzal, hogy olcsó áramátvitelt csak feszültségnövekedéssel lehet elérni. Az egyenáramú kísérletek azonban sorozatosan kudarcba fulladtak.

1884 – 1885 között a Ganz-gyár három mérnöke, Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa és Zipernowsky Károly új áramelosztási rendszert dolgozott ki, amely a transzformátornak elnevezett indukciós készülékek alkalmazásán alapult. Hármójuk közös szabadalma a sarknélküli transzformátorra vonatkozott és annak két kivitelét a “magtranszformátort” és a “köpenytranszformátort” tartalmazta.

A magtranszformátornál a vastest önmagában zárt gyûrû, területén a két tekercselés egyenletesen elrendezett. A köpenytranszformátornál a belsõ mag indukált vörösréz huzalokból állt. Burkolatát vashuzalok vagy lemezek adták.

Ez a találmány volt az alapja az ipar és a háztartás gazdaságos és olcsó világítással való ellátásának.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s