Csánakja aforizmái

Közzétette:

A bölcs államférfi és papi rendbe tartozó bráhmana időtálló bölcsességeiből idézünk. Gondolatai híven tükrözik korának, a Nagy Sándor hódítását követő Maurja korszaknak szellemét (i.e. 300 táján), de mivel egyetemes igazságokat fogalmaz meg, máig aktuális. Az emberi mivoltunkat, gyöngéinket vagy erényeinket említő aforizmáiban gyakran magunkra ismerhetünk, még ha olykor megmosolyogtató vagy éppen fanyar is a fölismerés.

Még a méregből is szűrd ki a nektárt, s a szemétből is kapard ki az aranyat. Ne habozz akár hitvány embertől is tanulni, vagy alacsony család méltó leányát elvenni.

headAz ember legyen elégedett a hitvesével, az ételével s a vagyoni helyzetével, de soha ne elégedjen meg a tudásával, vezeklésével, imáival és adományaival.

Erény teszi még szebbé az embert, illedelmes viselkedés öregbíti a család hírnevét. Tökéletesség a tudás ékessége, öröm pedig a gazdagságé.

Hamar vége az aljas szépségének, a züllött családjának, a méltatlan tudásának s a zsugori vagyonának.

Gyászos az eredmény, ha túl közel mégy a királyhoz, a tűzhöz, a guruhoz s a nőhöz, de ha túl távol vagy tőlük, annak nem lesz semmi haszna. Keresd az arany középutat!

Kellő támogatás híján még az erényes is elcsügged. Bármilyen tökéletes is az ékkő, foglalatában ragyog igazán.

A kedves szavak mindenkit megörvendeztetnek. Szóljon hát mindenki kedvesen a másik emberhez. A pazarlóan használt kedves szavak még senkit nem tettek nincstelenné.

Az adósságba bocsátkozó apa, a kicsapongó anya, a példátlanul szemrevaló feleség s az ostoba fiú mind ellensége az embernek.

A kapzsi embert pénzzel fékezd meg, a nagyképűt alázattal, az ostobát rábeszéléssel, a bölcset azonban egyedül igazmondással.

Az elégedetlen bráhmana s az elégedett király hamar véget ér, csakúgy, mint a szégyenlős prostituált vagy a jó család szégyentelen leánya.

Adakozókedv, kedves beszéd, háborítatlanság és bölcsesség az ember vele született tulajdonságai, amiket nem lehet gyakorlással elsajátítani.

A jó társaság még a züllött emberben is jó tulajdonságokat ébreszt, ám a nemes jellemet a rossz társaság sem képes megrontani. A föld átveszi a virágok illatát, de a virágok nem veszik át a föld szagát.

Nagy szent az, aki minden nőre úgy tekint, mint édesanyjára, más vagyonát földgöröngynek tekinti, s úgy bánik másokkal, mint önmagával.

Ugyanazt a hölgyet három lény háromféleképpen látja: a kéjsóvár számára a gyönyör forrása, az aszkéta jógi számára visszataszító, bűzös test, a kutya számára pedig finom falat.

A kapzsi nem törődik más hibájával, sem az intrikus a bűnnel. Az őszinte embernek nincs szüksége vezeklésre s a tiszta szívű sem jár zarándokhelyekre. A híres ember nem törődik a cicomával, a bölcset nem érdekli a gazdagság, s a szégyentelen ember még a haláltól sem tart.

Ahogy az állóvíz tisztaságát a lefolyás biztosítja, kereseted védelme érdekében mindig adj belőle másoknak.

Ebül szerzett vagyon tíz évig marad birtokodban, a tizenegyedik esztendőben kamatostul megszökik tőled.

Fiak, barátok s testvérek elvonják az embert a szent és tekintélyes bölcsek társaságától, ám aki mégis kitart a szentek mellett, egész családjára áldást hoz.

Igazság az anyám, tudás az apám, vallás a bátyám, könyörület a jóbarátom, békesség a feleségem és megbocsátás a fiam. E hat az én igazi rokonságom, minden egyéb káprázat.

Fiú s tanítvány több intelmet s kevesebb dédelgetést érdemel, mert a dédelgetés rosszra visz, míg az intés jó erényeket szül.

A bölcs, képzett és derék fiú egyedül is dicsőséget hoz a családra, ahogyan a páratlan hold egyedül is bűvössé varázsolja az éjszakát.

Az ember egyedül érkezik e világra, s egyedül távozik innét. Egyedül viseli jó s rossz tetteinek következményeit, egyedül szenvedi el a poklok kínjait s magányosan jut üdvösségre.

Ki mint vet, úgy arat, s ahogy cselekszel, olyan a tudatod is. Ezért a bölcs igen megfontoltan cselekszik, mérlegre téve tetteinek kedvező és kedvezőtlen hatásait is.

Utólag az ember szánja-bánja hibáját, de ha előre lenne okos, fejlődése töretlen maradna.

A fekete dongó a lótuszvirág kelyhében tétlenkedik, s a virág nedveit szívogatva éldegél. Ám ha kivettetik onnan s idegen környezetbe kerül, még a virágzó rizs nedveit is nagy ajándéknak tartja.

Ellensége gyermekének a szülő, ha nem taníttatja kellőképpen, mert a műveletlen ember a tanultak körében olyan, mint a varjú a hattyúk között.

Legyen bár atléta termetű, ifjú, jó vágású s előkelő származású az ember, ha tanulatlan, éppoly haszontalan és közömbös, mint a palása-fa virága, amely színes ugyan, de illata nincsen.

A tudósok reggel szerencsejátékkal, délután nőkkel, éjszaka pedig tolvajokkal töltik idejüket.(1)

Aki kényelemre vágyik, ne akarjon tanulni, s aki őszintén tanulni szeretne, ne ragaszkodjon a kényelemhez, egy fenékkel két lovat nem lehet megülni.

Víz után kutatva az ember mélyre ás csákányával, s így törekedjék a növendék is elsajátítani gurujától a tudást.

Élelemre, alvásra, szaporodásra és védelemre minden lénynek, még az embernek is szüksége van. Az embert azonban tudása megkülönbözteti az összes többi élőlénytől, viszont tudás híján az ember is olyan, akár az állati jószág.

Isten ismerőjének a mennyek, a harcosnak az élete, az önmegtartóztató embernek a nő, a vágytalannak pedig az egész világ olyan jelentéktelen, akár a fűszál(2)

A világon semmi sem terhes a rátermett embernek. Nincs távoli hely a kereskedőnek, idegen föld a tudósnak, s a kellemes szavú embernek senki sem idegen.

A kakukk szépsége a hangja, a feleségé a férje iránti hűség. A csúnya szépsége a tudás, az aszkétáé a megbocsátás.

Imádkozz és mantrázz egyedül, tanulj kettesben, énekelj hármasban, sétálj négyesben, míg a háborúhoz sok ember kell.

A súlyos letargia elemészti az ember tudását, a másokra bízott vagyon hamar elapad, a földet tönkreteszi a rossz vetőmag, a hadsereget pedig szétzilálja a parancsnok hiánya.

A kocsitól öt karnyújtásnyira, a lótól tíz karnyújtásnyira, az elefánttól ezer karnyújtásnyira állj meg, a gonosz embert azonban messzire kerüld el.

A bráhmana elégedettsége a finom étel, a páva öröme a morajló égbolt, a nemes jellem boldogsága mások boldogulása, míg a gonosz ember más kárának örvend.

Létezik-e olyasmi, amit nem észlel a költő szeme, amit a nő nem tud elérni, amit a részeg ki nem kotyog, s amiből a varjú nem lakmározik?

Cseppenként telik a korsó. Ugyanígy tanulj mindig, gyűjtsd a vagyont s gyakorold a vallást.

Akinek nem higgadt az elméje, sem az emberek közt, sem a vadon magányában nem leli boldogságát: amikor magányos, társaságra vágyik, s mikor társasága van, a magány kellene neki.

Az ostobák hiába hívják drágakőnek a kavicsot, a földön csak három igazi kincs van: étel, víz és kedves szavak.

Gyorsan terjed az olaj a vízen, a komisz emberrel megosztott titok, az érdemes személynek nyújtott támogatás és a bölcsben az ismeret.

Akit a szívedbe zártál, akkor is közel van hozzád, ha nagyon messzi van. Ám akit nem zártál a szívedbe, az akkor is nagyon messze van tőled, ha ott áll melletted.

A kakukk mindaddig hallgat, amíg hangja elbűvölővé nem válik.

Számtalan sok írás létezik, tengernyi a tudás, ám rövid az emberi élet. Légy hát olyan, akár a hattyú, amely a vizezett tejből is kiválasztja a tejet.

Az élet kútfője, a gyógyszerek ura, a nektártestű és bűvös sugarú Hold elsápad s elveszti önerejét, amint a Nap sugarainak fényébe lép. Más házában mindenki szerényebb.

A mű a Mandala-Véda kiadó gondozásában jelent meg.

Jegyzetek:
(1) A szatirikusnak tűnő mondás a bölcsek írástanulmányaira vonatkozik: a szerencsejáték a reggelente olvasott Mahábhárata történetére (Judhisthir király kockajátékára, s általánosságban az ember gyöngéire) utal, a nők a délután tanulmányozott Rámájana eseményeire (Szítá elrablására és kiszabadítására) céloz, míg a tolvaj Srí Krsna esténként felidézett kedvteléseire vonatkozik, akit szeretettel a tolvajok királyának is neveznek, hiszen a pásztorlánykáknak nemcsak a joghurtját, hanem a szívét is elrabolta.
(2) A mennyei szférák az óind kozmológia szerint az anyagi világ magasabb, de ideiglenes régióját képezik.

Forrás:KAGYLÓKÜRT

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s