Jékely Zoltán – Angyalfia
Habár csak egy-egy pillanatra érzem igazán, valami mégis itt lüktet közöttünk s fájó örömmel ostromol meg újra: a
Címke: vers
Radnóti Miklós – Decemberi reggel
A vastag ég szobánkba lép és puhán feldőlnek tőle mind aprócska tárgyaink.Ó, vasárnap reggel, te édes! hat
Szabó Lőrinc: A rabszolga
A rabszolgaság felszámolásának világnapját december 2-án tartják, emlékezve arra az 1949-es ENSZ-határozatra, mely az emberkereskedelem és mások kizsákmányolása
Csokonai Vitéz Mihály emlékezete
Egész élete harmincegy esztendő: 1773. november 17-től 1805. január 28-ig. E rövid idő alatt olyan gazdag, sokszínű és
Lányi Sarolta – Novemberest
És jött az est. Az esti koncert… Reménykedőn leültem egy sarokba, Hová nem lát be se szem, se
Jókai Mór – Vajon lesz-e háború?
Gazdaember a mezőket járja: – Mi fő a fejében? Száraz a föld; tán az esőt várja? Biz elkelne
Reményik Sándor – Halotti beszéd a hulló leveleknek
Látjátok feleim, hogy mik vagyunk? Bizony bíbor és bronz és arany És örökkévaló szent szépség vagyunk. Ahogy halódunk,
Reményik Sándor – Halottak napja
Halottak napja van. Az első, Mióta döngve hullott Rá a hant. A Sír tövében egy-egy fénybogár Csillog. Különben
Mécs László – Az ősz
Riong a régi réquiem, temetkezik a föld, erdők palástja mégse gyászt: új színt új színre ölt. Ma százezernyi
Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli
Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét, megannyi dús, tündöklő ékszerét. Vízcsöpp
Lighthouse 