Ady Endre: Emlékezés Március Idusára
Óh, bennem lobogott el Ama szinte már savós, Tüzetlen és makacs, De jó nedvű ifjuság. Március Idusára Voltak
A Roland–ének
A francia irodalom születését egy remekmű jelzi, a Roland-ének. Roland lovag történetét 1835-ben az oxfordi egyetemi Bodley-könyvtárban találták
Kaffka Margit – Leánykérés
Fehérzimankós téli éjszaka Éjféli miséről mentünk haza, S járt legelől, csuda hallgatagon, A jegyző úrral Mária hugom. A
Tamás Ernő: Gárdonyi Géza, a költő
«…az a halott a koporsóban nem én vagyok. Csak hamu az, elomló televény. A láng eltünt. A láng
Márai Sándor – A kényelemről és a magányosságról
De hiába mondjuk: „Nem érint a világ gáncsa, sem elismerése! Minden mulandó!” – ha lelkünk mélyén nem érezzük,
1941. augusztus elsején szűnt meg a Nyugat című folyóirat
Magyarországon a kulturális modernizáció jelképének tekinthetjük. (Bircák Andrea) A folyóirat főszerkesztői, szerkesztői: Osvát Ernő (1908-1929) Ignotus (1908-1919) Fenyő
Petőfi Sándor – Arany Jánoshoz
A Petőfi bicentenárium alkalmából egy-egy versével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ebben a költeményben a Toldi szerzőjét méltatja: Dalod, mint a puszták
Komlós Aladár – Nyár
Az udvarról madárka szállt fel angyali két szárnyán. Veréb volt. Még láthattam két gyenge lábát, aztán elnyelte őt
Szerb Antal – A Duna, a költők és a mulandóság
Régi költőink kicsire nem néztek, a részletek iránt általában nem volt érzékük, az erdőtől nem látták meg a
Bródy Sándor – A boldog szerelemről
Egyszer – azon a napon, a mikor faluról behurczolkodtunk Egerbe – a széles káptalan-utczán kicsiny temetési menet jött
Eötvös Loránd emlékezete
Egyik legnagyobb természettudósunk, Eötvös Loránd (Buda, 1848. júl. 27. – Budapest, 1919. ápr. 8.) egyetemi tanulmányai folyamán Heidelbergben
Lighthouse 