A rosette-i kő

 

 

A magasztos és örök életű Ptolemaiosz, az isten megtestesülése

(Felirat a rosette-i kövön)

 

A követ francia katonák fedezték fel 1799-ben Napóleon egyiptomi hadjárata során, a ma Rasídnak nevezett város mellett. Törött fekete gránitdarab, rajta ugyanaz a szöveg többféle írással; ez tette lehetővé a titokzatos egyiptomi hieroglifák megfejtését. Miután ezt az írást a Kr. u. 4. századtól nem használták többé, 1400 éven át senki sem tudta értelmezni a jeleket. A kövön ugyanaz a szöveg szerepel háromféle írással: hierogliffal, démotikussal ( ez volt az egyiptomiak köznapi írása), valamint ógöröggel.

 

rosetta_kicsi

Háromféle írás
A Rosette (arabul Rashid) közelében talált fekete gránittömb 114 centi magas és 72 centi széles, és még az ókorban sérült meg (leginkább a hieroglifás része). A háromféle szöveget azonosnak találták.

 

Európai tudósok jöttek rá arra, hogy ez utóbbinak a segítségével megfejthetik a legelsőt. 1819-ben Thomas Young angol polihisztor hat helyen megtalálta Ptolemaiosz nevét a szövegben. Ehhez az az egyiptomi szokás segítette hozzá, hogy a fáraó nevét keretbe, úgynevezett kártusba foglalták, amely önmagában „körülzárást”, később „örökkévalóságot” is jelentett. Young feltételezte, hogy az ilyen keretbe foglalt azonos jel a görög Ptolemaiosz nevét jelentheti.

 

kartus

Hosszú kártus, szövege:„örökké éljen Ptolemaiosz, Ptah kedveltje”

Megfejtés

A hieroglifákat végül nem Young, hanem egy francia nyelvész, Jean-François Champollion fejtette meg 1822-ben, bebizonyítva, hogy ezek a jelek részint hangokat, részint fogalmakat jelölnek. Mivel tudott koptul (ez az egyiptomi nyelvnek egy őskeresztény felekezet által megőrzött változata), könnyebben azonosíthatta a hangjeleket.

kiralynevek

 

A kulcsot a három, kartusba foglalt királynév betűi szolgáltatták, s a megoldást a kép mutatja. A nevek tehát: Ptolmais, Aleksandrs és Kleopatra.

Az egyikről például kiderítette, hogy a Napot jelöli „Ré” néven, mivel ez a szó kopt megfelelője. A rosette-i kő szövegét egy papi testület írta Kr. e. 196. március 27-én, 13 éves fáraójuk, Ptolemaiosz tiszteletére. A fáraók erősen támaszkodhattak a papságra, és ezt a templomoknak tett adományokkal hálálták meg, amiről a szöveg említést tesz. Champollionnak hála, ismét értelmezhetővé váltak három és fél évezred eladdig olvashatatlan szövegei: ezzel vette kezdetét az egyiptológia tudománya.

 

hieroglif

hieroglif szöveg, az egyiptomiak szent írása

demonikus

démotikus szöveg, melyet hétköznapi használatra tartottak fenn; mindig jobbról balra írták

ogorog

görög szöveg, a hivatalos iratok nyelvén

 

Forrás: Az emberiség története (92-93. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s