Ady Endre: Emlékezés Március Idusára
Óh, bennem lobogott el Ama szinte már savós, Tüzetlen és makacs, De jó nedvű ifjuság. Március Idusára Voltak
Weöres Sándor – Kánikula
Szikrázó az égbolt aranyfüst a lég, eltörpül láng-űrben a tarka vidék. Olvadtan a tarló hullámzik, remeg, domb fölött
Krúdy Gyula – Leányszöktetés
Drága Asszonyom, eltávozom a városból, mert ma, hajnali harangszókor úgy éreztem, hogy érdemtelen vagyok az Ön jóságára… Már
Lator László emléke
Lator László (Tiszasásvár, 1927. november 19. – Ispánk, 2023. július 17.) A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és
Kardos László: Bródy Sándor legszebb írásai
Hatvany Lajos kötetbe válogatta és egy bevezető tanulmány kiséretében a közönség elé bocsátotta Bródy Sándornak egy sereg novelláját,
Szent Mária Magdolna
Bűnbánó Magdolna Mária Magdolna (júl. 22.) a keresztény legendairodalomban és művészetben, a vallásos néphitben a bűnbánat megszemélyesítője már
Petőfi Sándor – Van-e egy marok föld…
A Petőfi bicentenárium alkalmából egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. A nemzetek sorában helyünkről, ehhez való hozzáállásunkról írott
Náray-Szabó István vegyész
Náray-Szabó István 1899. július 20-án született Szombathelyen. A budapesti műegyetem vegyészmérnöki karán 1922-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet, majd az
Móra Ferenc – Az arató ebédje
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) magyar író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Márai Sándor – Az aljasságról és a segítségről
Az emberi aljasság mértéke oly korlátlan, hőfoka oly égető, találékonysága oly eredeti és változatos, megnyilatkozási képletei oly meglepőek,
Füst Milán: Köd előttem, köd utánam…
Mint akit hordó tetején a saját horkolása ébreszt, Nem tudja, mint kerűlt oda, Körötte pókok, dongafák s lábatlan
Lighthouse 