Debreceni farvillás és páros bicska
A bicska olyan használati eszköz, ami különösen megbecsült, mindennapi társa volt a régebbi korok emberének, de ma is
Séta a kultúra ösvényein
színház, iparművészet, népművészet, képzőművészet
A bicska olyan használati eszköz, ami különösen megbecsült, mindennapi társa volt a régebbi korok emberének, de ma is
Ukrajnától Mongóliáig szokás volt kőszobrokkal jelölni a sírhelyeket, és a kultikus építményeket (1-2. kép). A szokás a bronzkorig
Adzsantá barlangjai őrzik az indiai művészet legkorábbi fennmaradt, összefüggő falfestmény-együttesét. Keletkezési idejük az 5. század második fele. Az
Egyike a legnagyobb múlttal és hírnévvel rendelkező kézműves mesterségeknek. Debrecenben az 1830-as években több mint 300 mester volt.
Miközben kérlelhetetlenül itt a tavasz, Kert a városban címmel képző- és iparművészeti kiállítás látogatható a Pesti Vigadó földszinti kiállítótereiben. A
Az elmúlt években rendezett építészeti, képzőművészeti, fotográfiai és iparművészeti nemzeti szalonokat követően idén a Műcsarnokban azok a népi
A csikóbőrös kulacskészítés Debrecenben már több száz éves múltra tekint vissza. A debreceni csikóbőrös kulacs elkészítése különleges szakmai
Több elmélet született az első nagyszabású iszlám épület, a Sziklakupola vagy Sziklaszentély (1. kép) eredetének, különleges mivoltának értelmezésére.
Berki Viola (1932–2001) festő- és grafikusművész életműve a 20. századi magyar művészettörténet egyik legkülönlegesebb, legtitokzatosabb hagyatéka. A Magyar Művészeti
A magyar kifejezés szokásos értelménél („értéktelen utánzat”) jóval összetettebb jelenség a múlt tárgyi emlékeivel való viszony megjelölésére. Csupán