Irodalom – 91 Oldal

Zrínyi Miklós (költő)

A magyar történelem drámaciklusában a XVII. század komor tragédia: halálos őrlődés szultáni és császári között. Az előző, a

Kormosan, de tiszta szívvel, A füst barna fiai Beköszönünk ma hozzátok, Házak boldog urai. És kivánunk, és ohajtunk

Nobel-díjas francia író (1866-1944) Egy igazán nagy és nagyhatású író, gondolkodó és politikus, aki ellen az írók, a

(Szomorú történet) Én nem tudom, ki volt az a gonosz ember, aki énrólam kihíresztelte, hogy én jó ember

(1874.) A zúgolódás, gúny, harag Rég halva már szivemben. Egy szóval sem panaszkodám A kis Jézuska ellen. Nem

Csípős, hideg idő van, a hó csak úgy ropog az emberek talpa alatt. Hanem azért az utcák olyan

Tél volt. Szél vágott künn a pusztán. Barlangjában, fenn a hegyoldalon, fázott a Gyermek. Ökör lehelete melengette. Szelíd

Mikor, mint a könnyű függönyök csipkébe-szőtt angyalai térdelnek le az ágyak elé az anyák, hogy az alvó arc

Ó emberek, gondoljatok ma rá, Ki Betlehemben született ez este, A jászol almán, kis hajléktalan, Szelíd barmok közt,

Az ünnepek közt a legpompázatosabb a karácsony volt, úgy szerettem várni a közeledését, mikor elmúlt a Mikulás piros