Petőfi Sándor – Karácsonykor
Énhozzám is benézett a karácson, Tán csak azért, hogy bús orcát is lásson És rajta egy pár reszkető
Séta a kultúra ösvényein
elbeszélések, gondolatok, versek
Énhozzám is benézett a karácson, Tán csak azért, hogy bús orcát is lásson És rajta egy pár reszkető
A kútkávádra nagyorrú király havat legelni három csóka száll, dérgyöngyös moha retteg a hidegben, jégen kősárkány lila körme
Most kávé kellene. Pillés és enyhe kávé és egy nyugalmas, fekete szivar. Hogy oly lázzal, mely ezer éjszakáé,
A horizont ma ködökbe vesző, s a nagy világ egyetlen csöndes hómező. Pelyhet kavarva dudorász a szél és
“Ha habozik igent mondani, mondjon bátran nemet.” (Emma) “Ami Austenre elsősorban jellemző, az illúziótlansága. … A társadalom mint
Európa minden országában lefordították már Ajtmatov regényeit. Csingiz Ajtmatov keresztnevét a nagy hódító Dzsingisz kánról kapta. Édesapját 1937-ben letartóztatták
Harmatozzanak egek És hajnali fellegek Áldó, áldott harmatot. Békés, boldog harmatok Húlljanak sívó szívemre, Zölden zsendüljön a zsenge.
(Utazás Magyarországon 1924-ben) – Hát arra a kedves, kövérkés, piros képű úriemberre emlékszel-e, barátom, aki mindig feltalálható volt
Csak kilenc nap múlott el azóta, hogy Lőrinc a hírnöki foglalkozást elnyerhette a cukorgyárban. A kilencedik nap éppen
Az Adventben nincs hiba. Sóvárogva várjuk a valódit. De az Érkezőt nem ismerjük fel; s helyette dícsérjük, aki lódít. Az Antikrisztus