Márai Sándor – Arról, hogy az árulót nem kell sajnálni
Az emberi perben, amikor csak lehet, felmentő ítéletet hozni. Csak akkor nem, ha a vádlottat lassan és hidegen kitervelt
Séta a kultúra ösvényein
Az emberi perben, amikor csak lehet, felmentő ítéletet hozni. Csak akkor nem, ha a vádlottat lassan és hidegen kitervelt
Kora egészségügyi reformjának egyik kidolgozója, az Orvosi Hetilap alapítója, Markusovszky Lajos (Csorba, 1815. április 25. – Abbázia, 1893.
Mentovich Ferenc (Nagydebrek, 1819. április 19. – Marosvásárhely, 1879. december 15.): költő, természettudós, szabadszellemű, filozofikus-világnézeti könyvek szerzője. Vagyontalan
A budapesti fasori gimnázium híres tanára, Mikola Sándor (Péterhegy, 1871. április 16. – Nagykanizsa, 1945. október 1.) a
A csepeli gyáróriás megteremtője, Weiss Manfréd (Pest, 1857. április 11. – Budapest, 1922. december 25.) kereskedelmi akadémiát végzett,
A felvilágosodás korának legnagyobb tudású magyar kartográfusa, Lipszky János (Szedlicsna, 1766. április 10. – Szedlicsna, 1826. május 2.)
A méhészkedés szakértője és szakírója, Koltay Pál (Szarvas, 1896. április 8. – Szarvas, 1969. április 9.) képzettségére nézve
Puskás Ferenc („Puskás Öcsi”), eredeti nevén Purczeld Ferenc (Kispest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.), a
Valahol várnak, s már múlik az idő, délelőtt vagy délután, s te még nem készültél el munkáddal. Sietni szeretnél?
A számelmélet és a halmazelmélet egyik legjelesebb kutatója, Erdős Pál (Budapest, 1913. március 26. – Varsó, 1996. szeptember