Henri René Albert Guy de Maupassant (Tourville-sur-Arques (Miromesnil kastély), 1850. augusztus 5. – Passy, 1893. július 6.) népszerű 19. századi francia író. A modern novella egyik atyjaként, a tömör és a lényegre törő stílus mestereként tartják számon. Gustave Flaubert segítette az írói pályára való felkészülését. Műveiben figyelemre méltó realizmusa, ugyanakkor megjelenik a fantasztikum és a pesszimizmus is. Aktív irodalmi karrierje csupán egy évtizedig tartott (1880-1890), ezalatt hat regényt, közel 300 elbeszélést, néhány útleírást és egy verseskötetet írt. Néhány éves betegeskedés után, negyvenhárom évesen, elmegyógyintézetben hunyt el.
Guy de Maupassant – Fölfedezés
Gyerek voltam. Szerettem hőn a harcot;
a lovagokat, súlyos fegyverük,
a zajt, mi távol keleten viharzott,
hogy a szent sírért küzdtek mindenütt.
Álmom oroszlánszívű, hős Richárd volt;
bámultam őt , de akkor legkivált,
midőn a harcba sok tar főt levágott,
s abból magának nyakláncot csinált.
Én a hölgyemnek szallagát viseltem,
a harci kardom volt egy kis suhang,
csatáztam a színes virágok ellen,
s hullott a kelyhük, hogy a bot suhant.
A puszta ég alatt reá szövődött
trónomra a természet zöld moha,
és megvetettem a királyi gőgöt,
főmön zöld ágból volt a korona.
Boldog tűz égetett. Egyszerre halkan
jött egy szelíd leányka, nevetett.
S eléje tettem boldog áhítatban
légváraim, címem s a szívemet.
Merengve a zöld gesztenyésben ült le.
A mindenség mosolygott kék szemén,
csak néztem a kékségbe merülve,
s álmodva simultam melléje én.
Miért lettem e kis, szőke lánytól oly bús,
miért tűnt el úgy álom, az öröm?
Miért borult el komoran Colombus,
hogy egy világ bukkant ki a ködön?
(Kosztolányi Dezső)
Forrás: Énekek éneke – A világirodalom szerelmes verseiből (444—445. oldal) Európa Könyvkiadó, 1974 ISBN 963 07 0355 6