Coat of arms of Kievan Rus

A Kijevi Rusz, az első orosz birodalom

Közzétette:

 

 

Oroszország történelme egyben három város története: Kijevé, Moszkváé és Szentpéterváré. Az első orosz állam, a Kijevi Rusz (A Kijevi fejedelemség) Kijev körül jött létre a földműveléssel, állattartással és vadászattal foglalkozó keleti szláv törzsek és a varégok – egy észak-germán viking törzs – szövetségéből. Kijev volt a későbbi orosz birodalom első fővárosa, amely a 10—11. században élte virágkorát. Ezen a vidéken már korábban élénk kulturális és gazdasági csere bontakozott ki, amely összekötötte az országot Észak-Európával és a Baltikummal. Kelettel és nem utolsósorban Bizánccal. A kereszténységgel együtt Bulgáriából érkezett a cirill írás és a szláv dialektusokból a görög nyelvtan hatására kialakult az egyházi és irodalmi nyelv, illetve írás.

Ezer évvel ezelőtt a Kijevi Nagyfejedelem, I. Vlagyimir az országban meghonosította a kereszténységet, amely mindmáig jelentősen befolyásolja az orosz kultúrát és történelmet. A Kijevi Rusz volt a legkeletibb európai állam, amelyet politikai kapcsolatok és házasságok fűztek Nyugat-Európához. Igazán mélyen azonban természetesen Bizánchoz, szellemi és művészeti fejlődésének példaképéhez kötődött.

I. Vlagyimir fejedelemre (980—1015) a nyugati kereszténység, amelyet követei révén ismert meg, nem tett nagy benyomást. Annál inkább a görög templomok és vallási ceremóniák fénye és pompája. Antikor fővárosa megnövekedett, elhatározta, hogy dicsőségét olyan székesegyházzal koronázza meg, amely nem marad le a konstantinápolyi Hagia Sophia mögött. Neves görög építőművészeket és európai mestereket hívott az országba.

Ezzel indult az a gyümölcsöző cserefolyamat, amely jellemzi az orosz történelmet. A Kijevi Rusz ugyanis nem barbár ország volt, amelyet civilizálni kellett, hiszen már évszázadokkal korábban jelentős volt a hazai kézművesség, a vas- és különösen a fafeldolgozás, a kerámia- és az ötvösművészet. A bizánci kultúra hatásai ötvöződtek a jellegzetes orosz művészi formaérzékkel. A fejedelmek hasonló módon egyesítették szomszédaik államalkotó tapasztalatait a keleti szláv törzsek hagyományaival.

 

St. Sophia Cathedral in Kiev

A kijevi Szent Szófia-székesegyház

Vlagyimir utódai észak és északkelet felé törekedtek. Uralkodásuk idején épültek fel Novgorod, Rosztov-Velikij és Vlagyimir-Szuzdal templomai és palotái. A kijevi uralom 250 éve alatt létrejött az orosz népek közössége. A nagyfejedelmek és a papok iskolákat, könyvtárakat alapítottak, a kézművesség és a földművelés új formáira oktatták az embereket.

Évszázadokon át Kijevi Rusz megtörte az ázsiai népek hódító hullámait, és megvédte a keresztény Európa népeit azok támadásaitól. Nem csoda, hogy az állandó harcok következtében az egykori egységes ország fejedelemségekre esett szét. Novgorodban létrejött egy korai köztársaság, amelyben a népgyűlés döntött az uralkodó kinevezéséről, háborúról és békéről. A legerősebb hatalom a mai Moszkvától délre elterülő Vlagyimiri Nagyfejedelemség lett, amely fővárosa után kapta a nevét. Gazdagságáról és kultúrájáról még ma is impozáns épületek tanúskodnak. Kijev hatalma viszont a Rusz uralmáért folytatott harcokban meggyengült, és a régi főváros védtelen maradt, kiszolgáltatva a tatároknak és mongoloknak. Moszkva fejedelmei vették át a vezető szerepet, nagy földterületeket vásároltak és foglaltak el, mígnem Dzsingisz kán unokái meghódították Rjazanyt, Vlagyimirt és végül Moszkvát is.

Ebben az időben Novgorodnak az északról és északnyugatról fenyegető támadások ellen kellett védekeznie. Alekszandr Nyevszkij 1240-ben visszaverte a svédeket, majd két évre rá Csud tó jegén vívott csatában megsemmisítette a Német Lovagrend seregét. Novgorod, amely északon hatalmas területeket hajtott uralma alá, kereskedőváros lett, és csatlakozott a Hanza-városok szövetségéhez. Gazdaság és kereskedelem fémjelezte Novgorodot és polgári kultúráját, amely építészetével és festészetével jelentős mértékben hozzájárult Oroszország kulturális örökségéhez. Államalkotó ereje azonban nem volt elegendő, így Moszkva uralkodói 1478-ban kiéheztették és meghódították.

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (370—371. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s