A nemzetközi erőtér átalakulása és ebben Magyarország helyének módosulása folytatódott. 1991 februárjában feloszlott a Varsói Szerződés, 1991. június 19-én az utolsó szovjet katonai alakulat is elhagyta Magyarországot, és 1991 decemberében felbomlott a Szovjetunió. 1993-ban ez lett a sorsa Csehszlovákiának, majd egy 1995-ig tartó véres háború keretében Jugoszláviának is. A szuverenitás teljességének birtokában Magyarország részéről elhárult az akadály az euroatlanti szervezetekhez való csatlakozás elől. Hamarosan kiderült azonban, hogy a nyugati szervezetek egy hosszan tartó csatlakozási folyamattal számolnak. A NATO-nak így csak 1999-ben, az Európai Uniónak pedig csak 2004-ben lett tagja Magyarország.
A régió országai közötti együttműködéshez fűzött remények nem váltak valóra. A különböző elképzelések közül csak Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország közötti, ún. visegrádi együttműködésé bizonyult életképesnek, amely még 1991-ben jött létre. Bár a gazdasági komplementaritás hiánya miatt külkereskedelmi téren átütő eredményeket ez sem tudott elérni, 2015-től akut migránskérdésben sikerült közös álláspontot kialakítania és koordináltan fellépni.
Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (478. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9